Ünnepi hangulat Brüsszelben

Bár a fő ünnepségek Strasbourgban lesznek – ez a város, legalábbis francia szemmel nézve, az unió központja –, már Brüsszelben is megkezdődtek az előkészületek. Az Európai Parlamentben például nyílt napot tartanak majd. A tanácsban (ez a legfőbb döntéshozó szerv, tagjai a tagországok miniszterei) harmincperces körutat tehetnek az érdeklődők. Az előbbieknél azonban bizonyára érdekesebb lesz az a kirakodóvásár, amelyet a parlamenttől a Leopold parkon át a Schuman térig tart majd. Itt minden kapható lesz, beleértve a politikai pártok most áron alul kínált eszméit is. A csatlakozó országok a Grand Place környékén kaptak egy-egy épületet, ahol elkápráztathatják Brüsszel polgárait. A magyarok a Maison Schottban (27 rue du Chéne) csábítják majd gasztronómiai élvezetekre az érdeklődőket. Az ünnepségek már 30-án éjszaka megkezdődnek, amikor is a Grand Place-on ünnepélyesen felvonják a tíz új tagország zászlaját. Eleinte úgy volt, hogy az egyes országok himnuszai is felcsendülnek, ám végül csak az unió himnuszát, Beethoven Örömódáját játsszák el. Erre az örömre szükség is lesz, mert a bővítés közeledtével Európa mindkét felén inkább a szkepszis van terjedőben.
Az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint a lakosság többsége – különösen az eredeti alapító országokban – egyáltalán nem örül a bővítésnek. Franciaországban a lakosság 55 százaléka van a bővítés ellen, és csak 34 százalék mellette. A helyzet majdnem ugyanilyen Németországban, ahol már a volt NDK csatlakozásával is kellemetlen tapasztalatokat szereztek. 13 év alatt összesen 1250 milliárd eurót költöttek az osszikra, ami éves szinten egyenlő az Európai Unió teljes évi költségvetésével, és mégsem tudták őket megfelelően felzárkóztatni. A németek leginkább a keleti munkaerő beáramlásától félnek, hiszen a munkanélküliség elég magas. Az unió egészére vonatkoztatott bizalmi index az utóbbi időben jelentősen visszaesett, és most 41 százalékon áll, ami még mindig jobb, mint a nemzeti kormányok 31 százalékos indexe. Ez azt jelenti, hogy három emberből kettő nem bízik a saját maga által választott kormányban.
Az összes fenti probléma ellenére az uniót a jelenlegi tagországok lakosainak lényegesen nagyobb aránya tartja jónak, mint rossznak, és világos az is, hogy külpolitikai és védelmi kérdésekben a közvélemény az összefogás felé hajlik.