A szavazást megelőző vitában az ellenzék hangsúlyozta: a betétesek fokozott védelmét célzó törvény igazi célja Szász Károly, a PSZÁF elnöke elmozdítása. „A bankárkormány így akart leszámolni a K&H-botrány felderítése miatt a felügyelet vezetőjével.” Répássy Róbert (Fidesz) felidézte, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök „cinikus módon” korábban azt mondta: a PSZÁF-elnök orra elől loptak el milliárdokat. Az ellenzéki politikus ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a több milliárd forintos pénzmosás éppen a kormányfő által irányított Inter-Európa Banknál történt. A kormányoldal azzal érvelt, hogy Szász Károlynak már korábban is fel kellett volna lépnie a sikkasztással szemben.
A jogszabály eredeti változatát december 15-én fogadta el a parlament, Mádl Ferenc azonban előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A taláros testület a törvény két pontját alkotmányellenesnek minősítette, mert Szász Károly elnök és helyettesei „azonnali” menesztésével a szervezet nem tudná ellátni bizonyos feladatait, ami jogbizonytalansághoz vezetne. A Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett, a befektetők és betétesek védelméről szóló törvény módosított változata ezt a problémát úgy hidalja át, hogy a felügyelet új vezető testülete, a felügyeleti tanács (FT) megalakulásáig az intézmény jelenlegi irányítói a helyükön maradhatnának. Az FT elnökét – a nagyobb fügetlenség érdekében – hat évre a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, míg tagjait ugyancsak a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A PSZÁF-törvény módosítása miatt aggodalmát fejezte ki, illetve tiltakozott az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament külügyi bizottsága és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is.
origo.hu
Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal
