Az egyesült Európa találkozott Dublinban

Megvalósult az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése. Május elsején tíz ország – köztük Magyarország – csatlakozott az unióhoz. Az EU ezzel 25 tagállamot tömörítő, összesen mintegy 450 milliós közösséggé, a világ legnagyobb összefüggő szabadkereskedelmi övezetévé vált. Hazánkkal egy időben Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Málta, illetve Ciprus görögök lakta része csatlakozott az eddigi tizenöt uniós tagországhoz.

Hírösszefoglaló
2004. 05. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az immár 25 tagú Európai Unió vezetői szombat délután az unió soros elnöki tisztét ellátó Írország fővárosában, Dublinban gyűltek össze. A házigazda Írország Üdvözlések napja címmel szervezett egész napos rendezvénysorozatot Európa újraegyesülésének megünneplésére. A program délelőtt ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a tagállamok és az unió intézményei képviseletében Bertie Ahern ír miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke, valamint Romano Prodi, az Európai Bizottság és Pat Cox, az Európai Parlament elnöke vett részt. A három elnök ezután közös sajtóértekezleten méltatta a nap jelentőségét. Ahern egyebek között arról biztosította az újonnan csatlakozott országokat, hogy az unióban is meg fogják őrizni egyediségüket. Megállapította, hogy a huszonötök első nagy közös feladata az EU alkotmányos szerződésének véglegesítése lesz. Prodi arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az EU most már majdnem az egész európai kontinenst átfogja, a bővítési folyamat folytatódik: előrehaladott szakaszban vannak a tárgyalások Bulgáriával és Romániával, hamarosan megkezdődhetnek Horvátországgal, és még ebben az évben esedékes az ezzel kapcsolatos döntés Törökország esetében is. Pat Cox szerint az új tagállamok vezetőire most az a feladat vár, hogy széles körben hozzáférhetővé tegyék a bővítésből származó előnyöket, a gazdaság fellendítésére használják fel a piacok megnyitását, és felkészüljenek a gazdasági és pénzügyi unióhoz történő csatlakozásra. „Mindehhez szükségük lesz arra, hogy számíthassanak a többiek szolidaritására” – mondta Cox.
A délután folyamán érkeztek a 25 ország első számú vezetői a dublini Phoenix parkban lévő, György- és Viktória-korabeli stílusban épült Farmleigh kastélyhoz, ahol Ahern fogadta őket. Magát a hivatalos ceremóniát Mary McAleese ír elnök asszony közeli rezidenciáján tartották. McAleese és Ahern köszöntője után Seamus Heaney, az 1995-ös irodalmi Nobel-díj ír kitüntetettje olvasta fel erre az alkalomra írt versét, majd Írországban élő, de az egyes tagállamokból származó 25 gyermek adta át hazája zászlaját az állam- és kormányfőknek. A lobogókat ezután katonai díszalakulat vitte a zászlórudakhoz, amelyekre az EU himnuszának, Beethoven Örömódájának hangjaira vonták fel őket. A huszonötök első számú vezetői ünnepi vacsorával zárták a napot, s egyes értesülések szerint ezen olyan kényes kérdések is szóba kerültek, mint az Európai Bizottság következő elnökének a kiválasztása. Maguk a résztvevők azonban előzetesen nem voltak hajlandók kommentálni a találgatásokat.
Medgyessy Péter miniszterelnök szombaton Dublinban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország jól fog élni azokkal az esélyekkel, amelyeket EU-csatlakozásával kapott. A kormányfő magyar újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy ez már több olyan országnak sikerült, amelyek korábban váltak az unió tagjává. „Ezért a következő időszak természetesen arról fog szólni, hogyan használjuk ki az esélyeket” – mondta. Medgyessy Péter szerint ennek legnehezebb része az lesz, hogy Magyarországnak meg kell szoknia, hogyan lehet dolgozni és teljesíteni ebben az új környezetben.
Dublinban az ünnepi EU-csúccsal egy időben az ír rendőrség vízágyúkkal oszlatta fel a találkozót megzavarni próbáló anarchista tüntetők megmozdulását. Szombaton ezer-kétezer globalizációellenes tüntető vonult fel az ír főváros központjában. A tüntetők kemény magja a rendfenntartók figyelmeztetése ellenére megpróbálta áttörni a pajzsos, gumibotos rohamrendőrök által emelt kordont. A felvonulók üvegekkel és kövekkel dobálták meg a rendőröket; a szemben álló felek között dulakodás támadt, majd a rohamrendőrök vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására. Szemtanúk szerint legalább két tüntetőt őrizetbe vettek, s több rendőr is megsebesült a csetepaté során. Az ír televízió kommentárja szerint az Ír Köztársaságban most először vetettek be vízágyút.



Pattent rá lehet beszélni? Chris Patten, az EU brit nemzetiségű külügyi biztosa lehet az unió bizottságának következő elnöke – írta a szombati Financial Times. A brit üzleti napilap szerint Patten neve meglepetésszerűen merült fel, mivel a konzervatív párti brit politikus eddig azt mondogatta, hogy megbízatása októberi lejárta után távozik Brüszszelből. A lap szerint azonban a 62 éves tisztviselő nemrég azt mondta kollégáinak, hogy „rá lehetne beszélni” az EU-bizottság elnöki posztjának elvállalására, ha a júniusi brüsszeli uniós csúcson a tagállamok vezetői erre kísérletet tennének. Chris Patten a BBC-nek ugyanakkor azt mondta: „jó sok rábeszélésre lenne szükség” ahhoz, hogy elvállalja a posztot. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.