Június harmadikán dönt arról az Európai Központi Bank (EKB), hogy változtat-e a jelenlegi rekordalacsony, kétszázalékos irányadó kamatszinten. A dátum kiválasztása aligha véletlen, aznap dönt ugyanis az Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az olajkitermelés fokozására benyújtott szaúdi javaslatról. Purnomo Yusgiantooro, az OPEC elnöke szerint valószínűleg olyan határozat születik majd, amely értelmében a kartell tagországai összesített napi kitermelésüket több mint 2,3 millió hordóval, csaknem 10 százalékkal növelik.
Jaime Caruana, az EKB igazgatótanácsának tagja a távirati iroda közlése szerint kijelentette: a kőolaj áremelkedése az infláció kockázati tényezője, amit a bank figyelembe vesz. Az EKB módosított inflációs és növekedési előrejelzését még e hónapban közzéteszi, és a szakértők azt jósolják, hogy felfelé módosítják majd a prognózist.
Tegnap ismét folytatódott a tőzsdéken a napok óta tartó folyamat: reggel kismértékben csökkent a határidős nyersolaj ára. A várható ármozgásról többféleképpen vélekednek a szakemberek; egyesek szerint az alacsony amerikai benzinkészletek miatt az árak mindenképpen felfelé mozdulnak majd, mások azt hangoztatják, hogy a megcsappant tartalékokat már beárazta a piac. A szerdán közölt adatok szerint az USA-ban a benzintartalékok 700 ezer hordóval csökkentek a múlt héten. A 203 millió hordós készlet ötmillió hordóval kisebb az egy évvel korábbinál.
Miként a várható árfolyammozgásokról, a magas olajár okairól is eltérők a vélemények. A legtöbbet hangoztatott érvek szerint a globális fogyasztás hirtelen megugrása, a szűkös készletek és a bizonytalan közel-keleti helyzet miatti félelem gerjesztette a rekordméretű drágulást, de vannak olyan vélemények, hogy az egész folyamat mögött pusztán a dollár gyengülése áll. Tény: az amerikai fizetőeszköz és a nyersolaj árfolyama között mindig is szoros öszefüggés mutatkozott, ha a dollár gyengélkedett, az olaj ára automatikusan felfelé indult el.
origo.hu
A ChatGPT nem tudta megoldani a matekérettségi egyik feladatát
