A műsor-szolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsor-szolgáltató kérelmére, pályázat nélkül, egy ízben öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a testülethez be kell jelenteni – fogalmaz a médiatörvény. A jogszabály értelmezése szerint tehát a kereskedelmi tévék konceszsziójának lejárata előtt nem lehetséges a megújítás, és felveti azt a kérdést is, hogy jogszerű volt-e a Danubius, illetve a koncessziós díj befizetését szabotáló Sláger és a Juventus Rádió szerződésének idő előtti felülvizsgálata.
„A tárgyalásoknak meg kell indulniuk” – mondta ennek ellenére a Magyar Nemzetnek Ladvánszky György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szocialista delegáltja az RTL Klub levelének hírére reagálva. Ladvánszky nem gördítene akadályt egyik csatorna további működése elé sem. Mint kifejtette, kialakult az európai szintű magyar televíziós piac, ezt nem lenne értelme gyökeresen megváltoztatni. Tímár János, a médiahatóság SZDSZ által jelölt tagja szerint a testületnek fel kell készülnie a tévécsatornákkal való tárgyalásra, amely során „nincs kizárva” a megegyezés. Szerinte, mivel a jogszabály a legkésőbbi időpontot határozza meg, lehetséges a koncesszió lejárat előtti meghosszabbítása. (Ám, ha ezt a logikát követjük, akkor a 1997-es szerződéshosszabbítás megkötésének másnapján is meg lehetett volna azt hosszabbítani újabb öt évre – vélekedett megkeresésünkre egy médiajogász.)
Wéber János, az ORTT MDF által delegált tagja azt mondta lapunknak: a testület akár már holnap tárgyalhatna a koncesszióhosszabbításról, de ő ezt nem támogatná, mert csak a csatornák tízéves működése során felhalmozódott tapasztalatok alapján lehet dönteni.
Szalai Annamária, a testület új, a Fidesz által delegált tagja azonban úgy vélekedett, a törvény szerint nem lehet szó a megújításról. Bizonyos szempontból érthető ugyan, hogy a kereskedelmi csatornák szeretnének előre tervezni, de 2007-ig az ORTT-nek több médiapiaci elemzést el kell még végeztetnie a megfelelő döntéshez. Ez azért is indokolt, mert a küszöbön álló digitalizáció, a multiplexek bevezetése új dimenziókat fog megnyitni a televíziózásban. Szerinte a Sláger Rádió szerződésének 2002-es meghosszabbítása rossz precedenst teremtett a koncesszió idő előtti meghosszabbítására, de nem tett jót a rádiós piacnak, ráadásul teljesen ellentétes volt a médiatörvény jogalkotói szándékával.
De a jogszabály egy másik passzusa sem kedvez a már most lobbizó kereskedelmi televízióknak. A 107. §-ának 3. pontja kimondja: „Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte.”
Mint láttuk, az ORTT a Sláger Rádió esetében ezt a pontot már korábban is figyelmen kívül hagyta. (Lásd. korábbi cikkünket, 2003. május 12.)
Lapunk 2004. március 19-i számában beszámolt róla, hogy az ORTT 1997 és 2003 nyara között az RTL esetében több mint 160 törvénysértést észlelt, ez a szám a TV2 esetében a 170-et is meghaladja. Mindkét csatorna megközelítően félmilliárd forintnyi pénzbüntetést kapott eddig, a kiszabott adásfelfüggesztések időtartama is több tíz órát tesz ki. A Magyar RTL Televízió Rt. esetében 23, az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) esetében 33 jogerős bírósági döntés született. A testület április 6-án a Balázs-, illetve a Mónika-show és a Fókusz című műsorok több tavalyi adása miatt 120 perces képernyő-elsötétítésre ítélte az RTL Klubot, mert a csatorna többször megsértette a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó passzusait, a TV2 szintén ilyen törvénysértések miatt harmincperces adásfelfüggesztést kapott. Bár mindkét csatorna fellebbezett a határozat ellen, és így nem kellett adásszünetet tartania, az egyik ORTT-tag a testület sikereként értékelte a Fókusz „megszelídítését”, és bizakodó volt a kibeszélőshow-k jó útra térését illetően is.
Wéber János – aki az 1997-ben az RTL és a TV2 pályázatára voksolt – az előző véleményekkel szemben a két médium jelenlegi teljesítményét látva, nem hosszabbítaná meg a műsor-szolgáltatási jogosultságot. Wéber úgy véli, a két országos kereskedelmi televízió hat év alatt jelentősen rontotta a közízlést, veszélyeztette a kiskorúakat, és a tevékenységük öszszességében inkább negatív volt. Mint mondta, az eddigi törvénysértések „kimeríthetik” a médiatörvény 107. §-ának 3., előbb idézett pontját.
Tímár János úgy véli, hogy a csatornák sokmilliós beruházás árán egy nem létező piacon jöttek létre, és ha nem is teljesítettek minden ígéretet, akkor sem az lenne a megoldás, hogy le kell őket söpörni.
Az RTL és a TV2 elleni sorozatos szankciókról szólva elmondta, hogy a testület valóban többször szabott nagy összegű bírságokat a tévékre a féléves beszámolók miatt, de „óriási csalódás” nem érte a tagokat egyik csatorna műsorkínálata miatt sem.
Információink szerint a testület egyelőre nem tisztázta, mi számít súlyos szerződésszegésnek. „Nonszensz lenne, ha egy teljesen törvénytisztelő televízió kétszer elfelejtené kitenni a korhatárkarikát, és emiatt elbukna” – vélekedett az egyik testületi tag.
Ugyanakkor a törvény egyértelműen fogalmaz abban a tekintetben, ha a műsorszolgáltató a szerződést ismételten megszegte. A kérdés már csak az, hogy az RTL és a TV2 sorozatos „kiskorú-veszélyeztetései”, burkolt reklámügyei ismételtnek számítanak-e. A médiahatóság tagjai által több ízben hangoztatott elv, mely szerint „mérlegelni kell”, azt valószínűsíti, hogy az ORTT ez ügyben várható döntései nem fogják nélkülözni a szubjektív elemeket.
Pontok, érvek, döntések
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!