Baktériumokat ?vetnek be? Garén

Szegedi kutatók és környezetvédelmi vállalkozók egy új technológiával, UV-fénnyel, fotokatalizátorral és baktériumokkal kísérlik meg ártalmatlanítani Garén az elszállított mérgező hordók után hátramaradt szennyezett földet. Az eljárás lényegesen olcsóbb, mint az eddig alkalmazott módszer, a föld elégetése.

Mindmáig nem sikerült megnyugtatóan rendezni az ország egyik legelső, nagy társadalmi ellenkezést kiváltó környezetvédelmi botrányát: a Budapesti Vegyi Művek korábbi garéi környezetszennyezésének gondját. A klórtartalmú benzolszármazékokkal teli hordók közül az utolsót 2001-ben szállították el a baranyai településről és semmisítették meg osztrák, valamint német égetőművekben. Mint kiderült, a gyomirtószer-gyártásnál keletkezett veszélyes termékeket tartalmazó hordók alatt anynyira elszennyeződött a talaj, hogy először a környezetvédelmi hatóság, majd a bíróság annak megsemmisítésére kötelezte a Budapesti Vegyi Művek jogutódját, az azonos nevű részvénytársaságot. A határozat úgy szól, hogy égessék el az erősen szennyezett földet, a közepesen szennyezetett pedig baktériumokkal méregtelenítsék.
A talajszennyező vállalatnak kapóra jött a szegediek ajánlata, hiszen a 75 ezer fémhordó megsemmisítésére jórészt állami források felhasználásával eddig is 1,8 milliárd forintot költöttek, a talajégetés és rekultiváció 2,5 milliárdba kerülne, viszont az új technológiák alkalmazásával másfél milliárd forinttal kevesebbet kellene erre a célra költenie.
Két környezetvédelmi szolgáltató ugyanis arra vállalkozott, hogy üzemi mértékben is kipróbálják a szegedi kutatók által laboratóriumban már alkalmazott és bevált eljárásokat. Bulik Lászlótól, a Hologén Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk: Garén kétféle eljárást próbálnak ki, amelyek a szegedi egyetem koloidkémiai tanszék kutatóinak eredményein alapulnak. Az egyik a Dékány Imre akadémikus vezette NATO-programban már kipróbált fotooxidációs módszer. Ebben a fotokatalizátor anyaggal elkevert földet UV-fénnyel sugározzák be. A katalizátor a fény hatására megbontja a szenynyeződést. Az eljárást mindaddig ismétlik, amíg a szennyezettség koncentrációja olyan szintre nem csökken, hogy azt már a baktériumok is képesek lesznek lebontani. A másik módszer a mikroemulziós kezelés. Ezzel a klór-benzolt oldják. A júniusban kezdődő kísérlet során derül majd ki, melyik eljárás bizonyul elfogadhatóbbnak. Bulik Lászlóék vállalkozása korábban már sikeresen alkalmazta a fotokatalizátoros eljárást olajfinomítási maradékanyagokkal szennyezett területeken, de a klór-benzol ellen üzemi méretben most próbálják ki először a módszert. Ha sikerrel jár ez az egyedülálló kísérlet, és bebizonyosodik, hogy így is meg lehet szabadulni a szennyeződéstől, akkor elkerülhető lesz a költséges égetés.