Főügyészségi óvás a Malom Center ügyében

A Legfőbb Ügyészség sajtóközleményéből értesültünk arról, hogy a kecskeméti Malom Center elvi építési engedélyének megadása miatt a Legfőbb Ügyészség „további eljárásra visszaküldte az iratokat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséghez. A főügyészség ennek alapján óvást nyújtott be Kecskemét megyei jogú város jegyzőjéhez – Peredi Katalinhoz – mint elsőfokú építési hatósághoz” azért, mert az elvi építési engedélyt úgy adta ki, hogy a tervezett beruházásnak nem volt meg a jogerős környezetvédelmi engedélye. A megyei főügyészség május 20-án megóvta az épületre kiadott építési engedélyt is, és indítványt tett az erről szóló határozat felfüggesztésére.
A Kecskemét történelmi városközpontjától százméternyire, a lebontott gőzmalom – helyi védettséget élvező ipartörténeti emlék – helyén épülő, 43 199 négyzetméter összterületű kereskedelmi és szórakoztatóközpontról van szó ismét. Az építkezés ellen számos szakmai és civil szervezet emelt szót. Több vizsgálat indult a tavaly ősszel lefolytatott elvi építési engedélyezési eljárást illetően. Több környezetvédő társadalmi szervezet fellebbezett az idén április 26-án kiadott és 24 órán belül jogerőre emelt építési engedély ellen, kérve, hogy tekintsék ügyfélnek. Az egyik hivataltól a másikig vándorló aktacsomag már jókora köteget tehet ki. Az építkezés megkezdődött. Az elvi építési engedélyt tavaly szeptember 23-án úgy adta ki a kecskeméti önkormányzat illetékes hivatala a történelmi városközponttól százméternyire épülő hatalmas épületre, hogy megadottnak tekintette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egyértelműen elutasító határozatát, mert az három vagy négy napot késett. A jogerős környezetvédelmi engedély viszont, amely feltétele lett volna az elvi építési engedély megkérésének, nem állt rendelkezésre.
A megyei főügyészség korábban is vizsgálta ezt az ügyet a helyi építészkamara és a közigazgatási hivatal kérésére, de akkor nem emelt óvást. Peredi Katalin kérdésünkre közölte: még nem tud nyilatkozni arról, hogy helyt ad-e az óvásoknak vagy sem. Ha alaposnak tartja az elvi építési engedélyre vonatkozó óvást, vissza kell vonnia az engedélyt. Ha nem, fel kell terjesztenie összes iratát a megyei közigazgatási hivatalnak, és ott bírálják el – tájékoztatott Erdei Attila, a helyi építészkamara képviselője.
Az építkezést azonban akkor is fel kell majd függeszteni, ha a főjegyző nem tartja alaposnak az építési engedélyre vonatkozó óvást – tájékoztatta lapunkat Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes.
A főjegyző asszony munkatársaival még vizsgálja, ki tekinthető ügyfélnek, tehát kit illet meg a fellebbezési, keresetindítási jog azon társadalmi szervezetek közül, amelyek az építési engedély kiadása ellen emeltek szót. (A rendeleteket lásd: Ki rajzolja meg Kecskemét városképét? Magyar Nemzet, 2004. május 13.) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az építési engedély kiadásához is megtagadta szakhatósági hozzájárulását, azt mégis kiadta a főjegyző – a beruházó által szerzett szakvéleményre hivatkozva. A KÖH – ellentétben azzal a tájékoztatással, amit néhány nappal korábban kaptunk tőlük – mégsem lép fel e döntés ellen, nem kér felügyeleti intézkedést a megyei közigazgatási hivataltól!
A terület, ahol az építkezés folyik, nyilvántartott régészeti lelőhely. Az építési engedély szerint a beruházó köteles szerződést kötni a területileg illetékes múzeum régészeti osztályával a megelőző feltárás elvégzésére – a munkálatok megkezdése előtt. A múzeumtól szerzett információ szerint a beruházó régészeti felügyeletre, és nem megelőző feltárásra, kötött szerződést.