Egyhangú döntéssel ítélte alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság hétfői határozata az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt. Az Országgyűlés 2003. december 8-án Bárándy Péter igazságügy-miniszter előterjesztése nyomán fogadta el a javaslatot. Az ellenzéki pártok elutasították azt, és így tett nyolc SZDSZ-es képviselő is, bár a jelenlévő szabad demokraták többsége igennel voksolt.
A gyűlöletre izgatás kifejezés beemelésével és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön hangsúlyozásával a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az sérti az alaptörvényt – áll a grémium indoklásában. Az Ab álláspontja szerint a Btk.-ba iktatott becsmérlési tényállás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Ismert: a parlament tavaly december 8-án, Bárándy Péter igazságügy-miniszter kezdeményezésére módosította a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét és a rendelkezést kiegészítette egy új, becsmérlési tényállással. A Btk. 269. paragrafusa szerint így, „aki nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
*
Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök is megfogalmazott alkotmányossági aggályokat, s vizsgálatot is kért a taláros testülettől.
Alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, a parlament által április 5-én, a kormánytöbbség által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény – mondta ki az Ab tegnap kihirdetett egyhangú határozata. Ebben az ügyben is Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a testülethez előzetes normakontrollért. Az Ab döntése értelmében a normaszöveg több rendelkezése is az alaptörvénybe ütközik. Az indokolás szerint ezen rendelkezések visszaható hatályúak, nem biztosítanak a végrehajtásukhoz való felkészülésre megfelelő időt, továbbá olyan felhatalmazást tartalmaznak, amely alapján fizetési kötelezettséget rendelet határoz meg, holott ilyen természetű kötelezettséget csak törvény írhat elő.
Az elutasított jogszabály a meghatározott mezőgazdasági termékek tekintetében az érintett piaci szereplők számára előírta készleteik felmérését, ha pedig a piaci szereplő többletkészlettel rendelkezik, az után a központi költségvetésnek díjat, tehát egyfajta adót kellett volna fizetnie.
Bócz Endre, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke a döntés után úgy fogalmazott: a határozat mögött meghúzódó érvrendszer a bírák mint jogtudósok véleményét tükrözi, a vélemény pedig szabad. Kijelentette: Európa számos országában védik a hazai módosításhoz hasonló jogszabályokkal az alkotmányos értékeket, de az Ab azoknak az érveknek, melyek másutt hatásosak, nem tulajdonít olyan jelentőséget.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tudomásul veszi a gyűlöletbeszéd-törvényre vonatkozó döntést, de magánemberként nem ért egyet vele – jelentette ki Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezetője a határozat kihirdetését követően. Zoltai szerint felmerül a kérdés: vajon ha azt skandálnák a sportpályán, hogy az alkotmánybírákat vigyék Auschwitzba, akkor hogy döntöttek volna?
Szemben az alkotmánnyal.
Vezércikk a 7. oldalon
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!