Egyhangú döntéssel ítélte alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság hétfői határozata az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt. Az Országgyűlés 2003. december 8-án Bárándy Péter igazságügy-miniszter előterjesztése nyomán fogadta el a javaslatot. Az ellenzéki pártok elutasították azt, és így tett nyolc SZDSZ-es képviselő is, bár a jelenlévő szabad demokraták többsége igennel voksolt.
A gyűlöletre izgatás kifejezés beemelésével és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön hangsúlyozásával a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az sérti az alaptörvényt – áll a grémium indoklásában. Az Ab álláspontja szerint a Btk.-ba iktatott becsmérlési tényállás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Ismert: a parlament tavaly december 8-án, Bárándy Péter igazságügy-miniszter kezdeményezésére módosította a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét és a rendelkezést kiegészítette egy új, becsmérlési tényállással. A Btk. 269. paragrafusa szerint így, „aki nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
*
Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök is megfogalmazott alkotmányossági aggályokat, s vizsgálatot is kért a taláros testülettől.
Alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, a parlament által április 5-én, a kormánytöbbség által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény – mondta ki az Ab tegnap kihirdetett egyhangú határozata. Ebben az ügyben is Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a testülethez előzetes normakontrollért. Az Ab döntése értelmében a normaszöveg több rendelkezése is az alaptörvénybe ütközik. Az indokolás szerint ezen rendelkezések visszaható hatályúak, nem biztosítanak a végrehajtásukhoz való felkészülésre megfelelő időt, továbbá olyan felhatalmazást tartalmaznak, amely alapján fizetési kötelezettséget rendelet határoz meg, holott ilyen természetű kötelezettséget csak törvény írhat elő.
Az elutasított jogszabály a meghatározott mezőgazdasági termékek tekintetében az érintett piaci szereplők számára előírta készleteik felmérését, ha pedig a piaci szereplő többletkészlettel rendelkezik, az után a központi költségvetésnek díjat, tehát egyfajta adót kellett volna fizetnie.
Bócz Endre, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke a döntés után úgy fogalmazott: a határozat mögött meghúzódó érvrendszer a bírák mint jogtudósok véleményét tükrözi, a vélemény pedig szabad. Kijelentette: Európa számos országában védik a hazai módosításhoz hasonló jogszabályokkal az alkotmányos értékeket, de az Ab azoknak az érveknek, melyek másutt hatásosak, nem tulajdonít olyan jelentőséget.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tudomásul veszi a gyűlöletbeszéd-törvényre vonatkozó döntést, de magánemberként nem ért egyet vele – jelentette ki Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezetője a határozat kihirdetését követően. Zoltai szerint felmerül a kérdés: vajon ha azt skandálnák a sportpályán, hogy az alkotmánybírákat vigyék Auschwitzba, akkor hogy döntöttek volna?
Szemben az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2002 decemberében alkotmányellenesnek minősítette Lamperth Mónika belügyminiszternek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása kapcsán alkotott rendeletét.
Tavaly novemberben az Ab alkotmányellenesnek minősítette a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását.
A kormánypárti többség alkotmányellenesen fogadta el múlt év nyarán a kórháztörvényt, így azt decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a bírák.
A sorozatos kormánypárti támadások után, ez év február közepén az Ab kimondta: a legfőbb ügyész nincs alárendelve az Országgyűlésnek, és sem a parlamenttől, sem mástól nem kaphat, nem fogadhat el utasítást.
Alkotmányellenesnek minősítette az Ab a PSZÁF átalakításáról szóló törvényt márciusban, amellyel Szász Károlyt, a szervezet korábbi vezetőjét kívánta eltávolítani a kormánypárti többség.
Nemzetközi szerződésbe ütközött a kormánypártok által támogatott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény egyik bekezdése, ezért a kifogásolt rendelkezést május 11-én megsemmisítette a testület.
A Fidesz képviselőcsoportját nem lepte meg az Alkotmánybíróság döntése – jelentette ki Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. A képviselő szerint sokatmondó, hogy a bírák egyhangúan foglaltak állást az indítvány alkotmányellenessége mellett. Répássy feltette a kérdést: hány intőt kell még kapnia a Medgyessy-kormánynak a taláros testülettől, hogy visszatérjen az alkotmányosság útjára? A politikus hangsúlyozta: eddig ez a kabinet kapta a legtöbb intőt az Alkotmánybíróságtól.
Az SZDSZ új javaslatot készített a gyűlöletbeszédről – jelentette be Eörsi Mátyás képviselő a döntést követően. A tervezetcsomagot, amely alkotmányos keretek között lesz képes arra, hogy visszafogja a gyűlöletkeltő magatartást, napokon belül benyújtjuk az Országgyűlésnek – hangsúlyozta Eörsi. A képviselő emlékeztetett: pártja már korábban is felvetette, hogy a módosítással kapcsolatban alkotmányos aggályok merülnek fel.
Az MSZP alkotmánymódosítást javasol a törvénymódosítás elutasítása után – jelentette be közleményében a párt képviselőcsoportja. Véleményük szerint Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol lezsidózni, lecigányozni, lefasisztázni, etnikai alapon becsmérelni és uszítani senkit ne lehessen. Ha az alkotmányunk ezt nem engedi, akkor módosítani kell az alaptörvényt, ezért az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdeményezi a szükséges négypárti egyeztetést és módosítást – fogalmaz a közlemény.
Az MDF szerint a döntés nem okozott meglepetést, várható volt, hogy a testület így határoz – jelentett ki Herényi Károly frakcióvezető. Már a törvénymódosítás parlamenti vitájában alkotmányos aggályainkat hangoztattuk, hiszen a Btk. vonatkozó paragrafusának módosítása alkotmányellenesen korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – tette hozzá. Herényi figyelmeztetett: az Országgyűlés tekintélyét ássa alá az a kormányzati előkészítő munka, amelynek következtében az Alkotmánybíróság rendre alkotmányellenesnek minősíti a kormánytöbbség által elfogadott törvényeket.
Vezércikk a 7. oldalon
