A Fővárosi Bíróság tavaly ősszel jogerősen is ítéletet hirdetett a szigetszentmiklósi csatornaberuházás során elkövetett környezetszennyezés ügyében, pontot téve ezzel egy több mint fél évtizede húzódó vitára. A bíróság megállapította: Szigetszentmiklóson a beruházás kivitelezője, a Balla Dániel vezette Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő (PMVCS) Kft. környezetszennyezést követett el, amikor az építkezés közben keletkezett aszfalttörmeléket szabálytalanul helyezte el. A bíróság az elsőfokú határozatot megerősítve kötelezte a felperest, azaz a Balla vezette kft.-t ?a teljes aszfalthulladék-mennyiség kitermelésére és a kitermelt hulladékok a környezetvédelmi hatóságok által feljogosított kezelőnek történő átadására?. A határidőt két évben szabták meg. Azonban a csaknem másfél ezer köbméternyi ? két és fél ezer tonnányi ? aszfalttörmelék és a legalább ugyanannyi betontörmelék illegális elhelyezésének mégis a település issza meg a levét, s a mentesítés költségeit nem a kár okozójának kell viselnie. Ugyanis az önkormányzat még a jogerős ítélet megszületése előtt, 2003 nyarán túladott a szennyezett területeken ? természetesen a mentesítés költségeire való tekintettel, mélyen áron alul ? állítja Víg Anikó, akinek nagy szerepe van abban, hogy az illegális hulladéklerakás ügye egyáltalán nyilvánosságra került.
Környezetszennyezés közpénzből
A csaknem háromhektáros Kéktó utcai telekért ? ahová az aszfalttörmelék legnagyobb részét lerakták ? mindössze 50 millió forintot kért az önkormányzat, a teljes vételárat a vevőnek ez év június 30-ig kell törlesztenie. A környékbeliek képviseletében Víg Anikó elmondta: ingatlanszakértők szerint a város minimum 60-100 millióval rövidítette meg önmagát ezzel a tranzakcióval. Nem értik, a város miért adott túl a jogerős ítélet megszületése előtt az ingatlanon. Hiszen a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 2002 júliusában kelt elmarasztaló határozatát 2003 februárjában a Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség helybenhagyta. Ezekben már megállapították a Balla vezette cég felelősségét. A Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft. ezután fellebbezett, az önkormányzat pedig gyorsan túladott a Kéktó utcai megszüntetett szennyvíztisztítón, ahová az aszfalt- és betontörmeléket hordták.
Az új tulajdonos, Strohmayer Attila kifogástalanul elvégezte a kármentesítést: a közelmúltban a környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ helyszíni szemléjén megállapította: a körülbelül 1500 köbméternyi aszfalthulladék és legalább ugyananynyi betontörmelék kitermelése megtörtént, az aszfalttörmeléket az új tulajdonos újbóli feldolgozásra a hatóság által megjelölt cégnek az előírt határidőre átadja, az illegálisan lerakott hulladék elszállítása a napokban megkezdődik. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség a kitermelt aszfalttörmeléket megvizsgáltatja, ugyanis ha az kátrányt tartalmaz, a megváltozott szabályozás szerint is veszélyes hulladéknak minősül ? ez esetben a Balla Dániel vezette cégre nemcsak az engedély nélküli hulladéklerakásért, de a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok megsértéséért is környezetvédelmi bírságot róhatnak ki ? közölte Kónya Károly, a szakhatóság igazgatója. Mint elmondta, ennek nagysága több tényezőtől függ, de hasonló ügyben volt már példa 100 milliós bírság kiszabására is. A kérdésre, hogy az őszi jogerős ítélet megszületése óta miért nem intézkedtek a törvénysértést elkövető cég ellen, elmondta: mivel időközben törvényváltozás történt, az ügy bonyolultabbá vált. De a hatóság elsőként arról kívánt meggyőződni, hogy a környezetkárosítás felszámolása folyamatban van-e. Hangsúlyozta azt is: a felügyelet célja többek között, hogy szankciók útján akár, de megpróbálja visszaszorítani az effajta ?költségkímélő? vállalkozói mentalitást.
A helyiek nem értik: a kivitelező PMVCS bíróság által jogerősen megállapított felelősségét miért nem vizsgálja senki, hogyan lehetséges, hogy a cégnek és felelős vezetőjének, Balla Dánielnek a haja szála sem görbül meg, a törvénysértés következményeit pedig végső soron az adófizetők viselik, hiszen a telek eladásából ? az illegálisan lerakott hulladék miatt ? jóval kevesebb pénz folyik be a település kaszszájába. Fodor Antalnénak, a település polgármesterének írott levelükben amellett, hogy erre a kérdésre kérik a választ, azt indítványozzák: az önkormányzat egy független ingatlanszakértővel becsültesse fel az eladott terület értékét szennyezésmentes állapotban. A vételár és a valós érték közötti különbözetet hajtsák be a törvénysértést elkövető kft.-n. Az összeget pedig tegyék a környezetvédelmi alapba. Fodor Antalné, Szigetszentmiklós polgármestere kérdésünkre csak annyit kívánt elmondani: nem érti, hogy mi a környékbeliek gondja, hiszen a hulladékot kitermelik és elszállítják. Hogy ezt ki teszi meg, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy. Arra a felvetésre, hogy a település súlyos tízmilliókkal járhatott volna jobban, ha a bírósági ítélet szerinti felelős végzi el a mentesítést, és a jogerős ítélet előtt nem áron alul adják el a telket, kifejtette: a képviselő-testület döntött az eladásról, nem ő. A csaknem háromhektáros területet szerinte árában adták el, s mivel a vevő késett egy részlet befizetésével, így 2,7 millió forinttal több folyik be a kasszába a büntetőkamat miatt. Mint hangsúlyozta: a hozzá írt panaszos levelet ? késedelemmel ugyan, de ? megválaszolta, részletesen is kifejtve álláspontját. Víg Anikó viszont állítja: a mai napig nem kapott írásbeli választ a közmeghallgatáson és levélben is feltett kérdéseire.
Rekultiválás Balla módra
Lapunk már 2001 nyarán hírt adott a szigetszentmiklósi és a szomszédos Szigethalmot is érintő környezetszennyezésről. Szigethalmon azóta is öt méter magasságot is elérő, nyolc méter széles, hatszáz méter hosszú aszfalttörmelékhegy magasodik közvetlenül a Mátyás utcai sorházak előtt. Szigetszentmiklóson pedig, alig 30 méterre a Kis-Dunától, focipályányi területet borított az aszfalttörmelék. A kilencvenes évek közepén elhagyott szennyvíztisztító területére került, illegálisan lerakott veszélyes hulladéknak akkor még nem volt gazdája.
A Magyar Nemzet munkatársának Víg Anikó már akkor arról számolt be: évekig jártak oda a teherautók, amelyeknek a rendszámát felírták.
A szigetszentmiklósi csatornaépítés 1995-ben kezdődött. Balla Dániel két cég révén is érintett volt a Csepel-sziget több településén folyó munkákban: a Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft. ? amelyben nemcsak ügyvezető, de jelentős részben tulajdonos is a vállalkozó ? volt a szigetszentmiklósi, másfél milliárdos beruházás kivitelezője. De akkoriban őt találjuk az illegális hulladéklerakóul szolgáló, Kéktó utcai elhagyott szennyvíztisztító kezelői, valamint az Észak-Csepel-szigeti Víz- és Csatornamű (ÉCSVCS) Kft. ügyvezetői posztján is. A cég döntően önkormányzati tulajdonban van, és a már elkészült hálózatokat üzemelteti.
Házi Imre, a szigetszentmiklósi önkormányzat környezetvédelmi szakértője kérdésünkre megerősítette: az elhagyott szennyvíztisztító rekultivációjával annak idején, még a csatornaberuházás előtt az ÉCSVCS-t bízták meg. A munka meg is kezdődött, ezzel az egykor elzárt terület nyitottá vált. A hatóságok által engedélyezett rekultivációs terv szerint a föld feletti építményeket el kellett bontani, a kétszintes derítőt és a föld alatti műveket földdel kellett volna feltölteni. Csak hát valahogy aszfalt került a ?levesbe?. Strohmayer Attila szavaiból kiderült az is: a rekultiváció teljes mértékben rá maradt, a föld feletti műveket éppen a napokban bontja el, az aszfalt- és betontörmelék kitermelésével már végzett. A vállalkozó egyébként szeretné megtartani az egész területet: itt akarja felépíteni otthonát.
Mint már 2001-ben megírtuk: a Magyar Nemzet birtokába kerülő rendőrségi, ügyészségi dokumentumok, környezetvédelmi felügyelőségi iratok és az érintettek egybehangzó állításai szerint 1996 és 1999 között Balla Dániel alvállalkozói hordtak aszfalttörmeléket és más útfelbontásból származó anyagokat a Kéktó utcai telepre. A később tanúként feltűnő tucatnyi szomszéd 1998-ban jelezte először a környezethatóságnak, hogy valami nincs rendben a terület körül. Állításuk szerint akkoriban naponta 15-20 teherautó fordult meg ott, zömében aszfaltot rakva le. A bejelentés nyomán kivonuló környezetvédelmi szakhatóság emberei azonban csak 25 tonna aszfalttörmeléket azonosítottak, mivel csak egynapi mennyiséget ?találtak meg? a helyszínen. A korábban lerakott törmeléket földréteg borította. Akkori tényfeltáró írásunk szerint bírság kiszabására azért nem került sor, mivel a felügyelet vezetése több hibát is elkövetett, így másodfokon végül megsemmisítették a bírságot kiszabó határozatot. Majd vezetőváltás történt a szakhatóságnál, és az új igazgató ismét vizsgálatot indított a környezetszennyezés ügyében.
2001 nyarára megállapították: nem megfelelően végezték el az önkormányzati tulajdonú szennyvízüzem rekultivációját, hiszen annak engedélyezésekor nem volt szó aszfaltlerakásról. A felügyelőség azonban nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a környezeti helyreállítást végző ÉCSVCS Kft. vagy a szennyvízhálózatot építő PMVCS Kft., esetleg az ez idáig igen elnéző önkormányzat felel-e az illegális lerakásért ? írta meg 2001-ben lapunk. Az őszi jogerős bírósági ítélet azonban egyértelműen a Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft. felelőssége mellett foglal állást.
Aszfaltnak, kárnak nincs gazdája
Balla Dániel lapunk kérdésére már 2001-ben is szilárdan tagadta, hogy köze lenne az illegális hulladéklerakáshoz. Ezen álláspontját a cégét elmarasztaló, immár jogerős ítélet ellenére is tartja. Mint kifejtette: egyetlen rendőrségi vizsgálatnak sem sikerült bebizonyítania, hogy ő vitte volna a területre az aszfalttörmeléket. (Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő ? akit Balla feljelentése alapján ítéltek el, és vesztegetés miatt jelenleg is fogházbüntetését tölti ? három feljelentést tett Balla Dániel ellen a Csepel-szigeti csatornaberuházások miatt. Ezek egyike éppen a szigetszentmiklósi környezetszennyezés tárgyában történt. A rendőrség valóban lezárta a nyomozást ? de bűncselekmény hiányában. Ugyanis a megváltozott törvényi szabályozás szerint az aszfalttörmelék már nem tartozott a veszélyes hulladékok közé ? mondta Futó Barnabás ügyvéd.)
Balla Dániel hangsúlyozta: az általa kitermelt ? akkor még veszélyes hulladéknak számító ? aszfalttörmelék törvényes elhelyezéséről papírjai vannak. Arra a kérdésre, hogy ez esetben miért nem tudta meggyőzni ártatlanságáról a Fővárosi Bíróságot, csak annyit mondott: ez más kérdés, nem akarta ezt az egész ügyet ?tovább húzni?. Balla Dániel egyébként mossa kezeit: elmondása szerint ő a környezetvédelmi szakhatóság előírásainak megfelelően hozzálátott a terület rekultivációjának előkészítéséhez, megcsináltatta a terveket, és egy külsős cégtől árajánlatot is kért, a rekultivációt 10 millió forint alatti összegért vállalták volna. Arról már nem tehet, hogy az önkormányzat időközben eladta a területet. Ezzel az ő felelőssége megszűnt ? állítja. Strohmayer Attila tájékoztatása szerint neki már eddig is jó néhány milliójába belekerült a mentesítés, pedig saját gépeivel végzi. Csak a törmelék elszállítása, lerakása kerül hatmillió forintba, és akkor még nem beszéltünk a méregdrága kitermelésről, ami a munka legnagyobb részét jelenti. Úgy véli: a terület mentesítését egy külsős cég 30-50 millió forint alatt nemigen végezte volna el. Hozzátette azt is: a környéken élőknek nincs okuk aggodalomra, az ÁNTSZ vizsgálata szerint a víz nem szenynyeződött. A vállalkozó egyébként azt tervezi: ha a környezetvédelmi hatóság és a környékbeliek is hozzájárulnak, az aszfalthulladékot ledarálja, és saját költségén rendbe hozza belőle a Kéktó utcai kivezető utat. Ez ugyanannyiba kerülne, mint az elszállítás, és még hasznot is hajtana a településnek.
Víg Anikó elmondta: Varjú László (MSZP) országgyűlési képviselőt is megkeresték a Kéktó utcai telek ügyében, aki mélyen felháborodott a szennyezett területről készült fotók láttán. Varjú felvette a kapcsolatot Fodor Antalné polgármester asszonnyal ? tette hozzá. A helyiek azt mondják: örülnek, hogy Strohmayer Attila munkájának köszönhetően megtisztult a Kéktó utcai telek, de a várost érő veszteségbe nem fognak belenyugodni. Hiszen bőven lenne hova tenni a különbözetet, sajnos akad még környezetvédelmi gond a térségben. De erkölcsileg is megengedhetetlen, hogy a környezetkárosítást az elkövető megússza, követendő példát nyújtva ezzel másoknak. Víg Anikó leszögezte: a közigazgatási hivatalhoz fordulnak jogorvoslatért, és ha ott sem érnek célt, az ombudsman segítségét kérik.
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
