Kínos megszállás Irakban

Az Irakból érkező hadihíreket a hét végén háttérbe szorították azok az értesülések, amelyek arról szóltak, hogy amerikai és brit katonák iraki foglyokat kínoztak meg. Az illetékesek vizsgálatot kezdeményeztek, de megkérdőjeleződött az információk egy részének valódisága is.

Hírösszefoglaló
2004. 05. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Komoly kétségek merültek fel azoknak a fotóknak a valódiságával kapcsolatban, amelyek egy brit bulvárlap szerint brit katonákról készültek egy iraki őrizetes kínzása közben. A képeket a Daily Mirror szombati kiadása közölte, röviddel azután, hogy amerikai katonákról készített hasonló felvételek bejárták a világsajtót, komoly felzúdulást keltve a szövetséges országokban, köztük Nagy-Britanniában is. A BBC tévé szombat éjjel azonban közölte, hogy katonapolitikai tudósítójának az ügyben érintett ezredhez, a Queen’s Lancashire Regimenthez „közel álló források” azt mondták: számos közvetlen és közvetett jel teszi gyakorlatilag kizárttá a fotók valódiságát.
Az ügy mindenesetre azonnal rendkívüli visszhangot keltett. Sir Michael Jackson tábornok, a brit vezérkar főnöke haladéktalanul vizsgálatot rendelt el.
Emlékezetes, hogy amerikai katonákról készült, valódinak bizonyult hasonló felvételek súlyos retorzióhoz vezettek. Hatuk ellen vádat emeltek, mivel kínzásnak vetették alá foglyaikat az Abu Garib börtönben. Richard Myers tábornok az ABC televízióban vasárnap szégyennek nevezte, hogy maroknyi katona felháborító tettével százezrek jó hírét sározza be. Janis Karpinski dandártábornok, a Bagdad melletti börtön felfüggesztett parancsnoknője a The New York Timesnak telefonon nyilatkozva elmondta, hogy a börtön közvetlenül a katonai hírszerzés tisztjeinek a fennhatósága alá tartozott, és ők lehettek azok, akik a visszaélésekre rávették a katonai rendőröket. A tartalékos tábornoknő úgy vélte, hogy a katonai hierarchia azzal próbálja védeni a katonai hírszerzést, hogy rájuk hárítja a felelősséget.
Huszonnégy órán belül 11 amerikai katonát öltek meg Irakban. Tegnap Kirkukban merénylet áldozata lett egy amerikai, Bagdadban ketten vesztették életüket egy támadásban, míg szombaton este két tengerészgyalogos halt meg a menetoszlopuk elleni rajtaütésben a déli Amara városában. Végül vasárnap hat fő vesztette életét Fallúdzsa közelében is, amikor táborukat aknavető-támadás érte.
Az iraki felek sem tudják egységessé tenni a megszálló elleni fellépésüket. Összetűzéssé fajult a május 1-jei megmozdulás Bagdadban, amikor a kommunisták felhívására szerény létszámban összegyűlt tüntetők között heves vita, majd verekedés tört ki az új iraki zászló miatt. A síiták sem értenek egyet: Nedzsefben Muktada asz-Szadr a város elhagyására szólította a település elöljáróit, és hazaárulással vádolta Abdulaziz al-Hakim síita vezetőt is, az átmeneti tanács tagját. Ali asz-Szisztani ajatollah ezzel szemben arra kérte Asz-Szadrt, hogy hagyja el a szent várost Almadi hadseregével együtt, megkímélendő a lakosságot.



Korábban Bremer is bírálta Busht. Meglepő hírrel állt elő a minap a CNN hírtelevízió Paul Bremerről, az iraki ideiglenes koalíciós kormányzat fejéről. Eszerint Bremer 2001. szeptember 11-ét megelőzően fél évvel, nem sokkal azután, hogy kinevezték a terrorizmussal foglalkozó kétpárti nemzeti bizottság élére, egy konferencián kijelentette: a Bush-kormányzat nem figyel a terrorizmusra. „Elevickélnek addig, amíg nem kerül sor egy súlyos incidensre. Akkor aztán felkiáltanak: Nem kellene átszerveződnünk, hogy megelőzzük a veszélyeket?” – mondta Bremer egy konferencián. (Z. G.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.