Seregély István „a mai kor areopágjának” nevezte a médiát, amelyet az egyház most éppen olyan eltökéltséggel keres fel, mint egykor Pál apostol az athéni areopágot, ahol a görögök naphosszat csak újdonságokról társalogtak. Kifejtette: az új médium, a Magyar Katolikus Rádió (MKR) elsősorban a családokat szeretné elérni, mert egyedül a család teremthet otthont, értéket, az hordozza a jövőt. A rádió budapesti székházának kertjében mondott avatóbeszédében nem hallgatta el, hogy a rádió megalapítása és fenntartása szinte meghaladja a katolikus egyház anyagi erőit.
A szolnoki adó 1341 kHz középhullámú frekvenciáján hajnali fél öttől éjjel fél egyig fogható műsor elkészítésébe nem szól bele közvetlenül a Magyar Katolikus Püspöki Kar, de őrzi az általa lefektetett erkölcsi, szellemi alapelvek teljesülését. Az rt.-ként működő rádió vezérigazgatója, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök lapunknak elmondta: a közép-európai térségben egyedülálló kezdeményezéssel óriási lehetőség nyílt a pasztorációra és arra, hogy „a lelkekben, szívekben hordott sebek meggyógyulhassanak a szeretet hangja által”.
Juhász Juditot, a szakmai kérdésekben illetékes vezérigazgató-helyettest arról kérdeztük, mennyire várható, hogy egy ilyen közszolgálati médium felrázza a kereskedelmi médiumoktól szinte narkotikus függésbe került társadalmat. Juhász Judit szerint önmérsékletre int az a tény, hogy hazánkban rendkívül sok adó van, s ezektől nyilván nem fognak nyomban tömegek átpártolni. Az MKR Rt. úgy véli, az indulástól számított egy év múltán a felnőttlakosság 3-4 százaléka lesz rendszeres hallgatója a katolikus rádiónak. A repertoárban egyaránt erős szerepet kapnak a hit- és közéleti, irodalmi és zenei műsorok – amelyek egyébként egytől egyig modern, digitális technikával készülnek.
A katolikus rádió kápolnáját Erdő Péter bíboros, prímás szentelte fel a Magyar Katolikus Püspöki Kar, valamint Juliusz Janusz apostoli nuncius jelenlétében. A rádió avatásán, amely alkalomból üdvözlő sorokat küldött II. János Pál pápa, megjelent a reformátusok nevében Bölcskei Gusztáv püspök, zsinati elnök, az evangélikusok nevében pedig Szebik Imre elnök-püspök. (A zsidó felekezet az aznapi tóraadás ünnepe miatt nem képviseltette magát.)

Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért