Nem lesznek szavazatszámláló bizottságok a külképviseleteken a június 13-i európai parlamenti (EP) választáson – erről döntött az Országgyűlés tegnap. A 202 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadott javaslat értelmében a külképviseleteken létrehozott választási irodák végzik majd el a szavazatszámláló bizottságok munkájának egy részét. A voksolás végeztével az urnát lezárják, és felbontás nélkül juttatják haza az Országos Választási Bizottsághoz. A tegnap elfogadott módosítás a vasárnapi négypárti egyeztetésnek megfelelően szabályozza a júniusi választás rendjét. A Ház kérte a törvény sürgős kihirdetését. A parlamenti szavazás előtt felszólaló Lamperth Mónika belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a módosítással a magyar állam a szavazatszámláló bizottságok tagjainak utazási és szállásköltségét, valamint napidíját takaríthatja meg. A kormány javaslatát az MSZP, az MDF és az SZDSZ támogatta, a Fidesz nem szavazott. A nagyobbik ellenzéki párt így nem akadályozta meg a módosítást, amelyhez a Ház kétharmadának támogatására volt szükség.
Egy pedagóguscsalád példáján keresztül mutatta be Pánczél Károly (Fidesz) az otthonteremtési program megcsonkításának következményeit. Elmondta: a kedvezményes hitelek megszüntetése következtében több tízezer család az elszegényedés útjára lépett. Veres János pénzügyi államtitkár viszont azzal érvelt, hogy a kamattámogatások mértéke nem csökkent. Selmeczi Gabriella (Fidesz) a parlagfű-mentesítésre szánt adóforintok eltűnését kérte számon az agrártárcán. Németh Imre agrárminiszter úgy válaszolt: az egyszázalékos szja-felajánlásokból származó 835 millió forintból az Országgyűlés döntése értelmében 500 milliót használnak fel parlagfűirtásra, és ehhez a tárca még hozzátett 200 milliót. „Muszkaföldön lassan jár a posta” – idézte a klasszikus Karády-dalt a negyvenes évekből Hörcsik Richárd (Fidesz) annak kapcsán, hogy a 600 főnél kisebb lélekszámú településeken megszüntették a postahivatalokat. A politikus szerint ez a döntés rossz üzenet, azt jelenti, hogy az ott élő emberekre nincs szükség. A pénzügyi államtitkár azzal magyarázta a mobil postahivatalok létrehozását, hogy a Magyar Postának fel kell készülnie a piaci versenyre, ezért volt szükség a racionalizálásra. Gusztos Péter (SZDSZ) levélben fordul a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójához, mert nyilatkozata szerint „ilyen félreértés okán tűnik úgy, mintha a hivatal háborúellenes és zöldszervezeteket figyelt volna meg”. Gusztos ezt azután nyilatkozta lapunknak, hogy azonnali kérdéssel fordult Kiss Péter kancelláriaminiszterhez. Az SZDSZ-es politikus az NBH tavalyi évkönyvére hivatkozva azt kérdezte: valóban megfigyelte-e a hivatal ezeket a szervezeteket, s ha igen, milyen indokok alapján? Kiss Péter válaszában azt állította: a kiadvány félreértésre ad okot, az NBH nem tartotta megfigyelés alatt a szóban forgó csoportokat.
A versenyszabályok megsértése, úgy tűnik, gyakorlattá kezd válni a közpénzekre kiírt pályázatokon, különösen az autópálya-építések esetében – mondta napirend előtt Dávid Ibolya (MDF), utalva a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztaló döntéseire és bírságaira. A bírság mára beépült az árakba – vélte –, ezért az MDF azt javasolja, hogy büntethetővé kell tenni a tisztességtelen piaci magatartást és a tisztességtelen piacszerzést. A párt szükségesnek tartja egy központi közbeszerzési hivatal létrehozását is, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül bonyolítaná le a közbeszerzést.
Csillag István gazdasági miniszter szerint a tisztességtelen piaci magatartás büntethetővé tétele nem időszerű. Szerinte nem igaz, hogy túl drágán épülnek az autópályák.
Erősít az MFB. A Ház módosította az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényt, amelynek nyomán a számvevőszék a jövőben maga készítheti költségvetését, s ezt a kormánynak változtatás nélkül kell a parlament elé terjesztenie. Az ÁSZ ellenőrzését ezután az Országgyűlés elnöke által felkért független könyvvizsgáló végzi. A módosítás megszünteti a számvevőszék jogát arra, hogy ellenőrizze az MNB érme- és bankjegykibocsátásra vonatkozó adatait. A Ház 338 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Európai Részvénytársaságról szóló törvényjavaslatot. A parlament 194 igen szavazattal, 141 voks ellenében fogadta el a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosítását, amely egyebek mellett lehetővé teszi az Erős János vezette Magyar Fejlesztési Bank Rt. számára a tulajdonszerzést a tervek szerint privatizálandó magyar Export-Import Banknál és a Magyar Export Hitel Biztosítónál.
