Magyarország is megkezdte új iparpolitikájának kidolgozását az Európai Tanács felhívásának eleget téve – tette közzé hivatalos honlapján nemrég a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Az ipar helyzetét és problémáit feltáró tanulmány szerint a magyar iparpolitika bizonyos kényszerpályán mozog, s az uniós irányelvek adaptálása mellett a közvetlen beruházásösztönzésre, állóeszköz-fejlesztésre nagyobb hangsúlyt kell helyezzen, mint az uniós iparpolitika, amely a szellemi befektetéseket részesíti előnyben. Az MTI által közölt tanulmány rámutat, hogy a humánerőforrás-fejlesztésnek, valamint a kutatás-fejlesztés támogatásának a korábbiakhoz képest hangsúlyosabb célként kell megfogalmazódnia. Ugyancsak meg kell jelenniük az iparpolitikában a vállalati magántőke jobb mobilizálhatósága kérdéseinek, a támogatáspolitika átláthatóbbá tételével kapcsolatos feladatainak. Továbbá az erősödő versenyben a kis- és középvállalkozások helyzete újraértékelésének, a csatlakozással összefüggő többletterhek problematikájának, illetve a vállalkozásbarát feltételek kialakításának.
A dokumentumban felhívják a figyelmet a következőre: nemzetközi példák is azt bizonyítják, hogy a gyorsan felzárkózó országokban a sikeres nemzeti iparpolitikák a széles értelemben vett infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan támaszkodtak a high-tech elterjedését elősegítő kormányzati intézkedésekre. A tudásorientált fejlesztések preferálása mellett az exportorientációt, a külföldi működő tőke vonzását, a kis- és középvállalkozások versenyhátrányait ellensúlyozó és a munkaerőpiac mobilitását ösztönző intézkedéseket állították előtérbe.
Mádi László, a parlament költségvetési bizottságának tagja, fideszes politikus lapunknak elmondta: a Medgyessy-kormány eddigi kiszámíthatatlan, restrikciókkal tűzdelt politikájának kritikája ez a tanulmány. A Medgyessy-kormány kétéves tevékenysége ugyanis nem telt mással, mint az előző kabinet által létrehozott rendszerek és lehetőségek leépítésével. Hozzátette: az ipari termelés mindennek ellenére bővül, ám növekedése exportvezérelt. Ez sok szempontból nem elégséges és nem megnyugtató, hiszen azt egyfelől az olcsóbb forint eredményezte, másfelől eközben a belső kereslet és beruházások visszaesése figyelhető meg. A multik és azok beszállítói, továbbá a speciális, kis volumenű tevékenységet végzők a bővülés haszonélvezői.
A kis- és középvállalatok (kkv), illetve a belpiacra termelők e növekedésbe nem tudtak kellő súllyal bekapcsolódni, így hasznot sem tudtak realizálni abból. Számukra a Széchenyi-terv biztosíthatna lehetőséget, csakhogy a jelenlegi kormány azt is – az igazságosság ez esetben hamis elvét hangoztatva – szétverte. A politikus emlékeztetett rá: a Széchenyi-terv a korábbi vállalkozásfejlesztési támogatásokhoz képest két szempontból hozott újat. Az uniós csatlakozás előtt a versenyképesség javítása érdekében olyan pályázati lehetőségeket biztosított a kis- és középvállalkozásoknak, amelyekkel azok a korábban csak áhított beruházásaikat, technológiai fejlesztéseiket meg tudták valósítani. Ez nem kamattámogatás, illetve -kedvezmény volt, hanem kimondottan a tőkepótlást szolgálta. Egyfelől a megmozdított vállalkozói tőkéhez állami szubvenciót társított. Ezen felül pedig banki hitelt is fel lehetett venni a projekt sikeres megvalósítása érdekében. A cégek ezekkel megháromszorozhatták tőkeerejüket.
A politikus szerint a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban megjegyezte: korábban Európa legrosszabb – GDP-arányos – mutatójával rendelkeztünk, amit 2000–2001-ben sikerült javítani. Elszomorító, hogy a Medgyessy-kormány ésszerűtlenül osztogató, s az állami beruházásokat visszafogó politikája, valamint a magánfejlesztések támogatásának megvonása a K+F területén is károkat okozott. Mádi úgy látja, összehangolt és kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség. Hozzátette: a bérekkel már nem vagyunk versenyképesek. Ahhoz viszont, hogy a magasan képzett munkaerőt igénylő tevékenységekben sikeresek legyünk, erősen ösztönözni kellene az államnak a kutatás-fejlesztést. Vannak pozitív jelek, s a magyar műszaki értelmiség a mostoha körülmények ellenére komoly kincsnek számít. Ennek ellenére sürgős állami lépésékre van szükség a helyzet javítása érdekében. Már csak foglalkoztatáspolitikai szempontból is, hiszen a K+F területén tevékenykedő cégek kiszámíthatók.
Élen a villamosgép- és műszergyártás. Tavaly az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal volt magasabb a 2002. évinél, az ipari export 10,9 százalékkal, a belföldi értékesítés 1,1 százalékkal nőtt – derül ki a KSH adataiból. A termelés folyó áron 14 435,566 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 13 250,631 milliárddal. Az ágazatok közül 16,3 százalékkal a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét képviselő villamosgép-, műszergyártás emelkedett, az egyhetedét kitevő járműgyártás volumene 13,5 százalékkal nőtt. Erőteljes, 8,8, illetve 7,4 százalékos visszaesés volt megfigyelhető a kokszgyártásban, kőolaj-feldolgozásban, valamint a textília, textiláru gyártásában.
