Orbán Balázs: Ukrajnában ma egy proxyháború zajlik

A világot nem lehet erkölcsi alapon két táborra osztani, hangsúlyozta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy nemzetközi panelbeszélgetésen, ahol a nagyhatalmak versengéséről vitáztak. Orbán Balázs szerint a blokkosodás logikája veszélyes, és a béke megőrzése csak pragmatikus, nemzeti érdekalapú külpolitikával lehetséges.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Fotó: Kocsis Zoltán Forrás: MTI

A világot nem lehet többé jókra és rosszakra osztani, erre figyelmeztetett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a nagyhatalmi versengésről szóló nemzetközi panelbeszélgetésen. A CNN főmunkatársa, Jim Sciutto moderálta a The Aspen Institute eseményét, amelyen Orbán Balázs mellett felszólalt Hina Rabbani Khar, Pakisztán korábbi külügyminisztere, Claudia Ruiz Massieu, Mexikó egykori külügyminisztere, valamint Elbegdorj Tsakhia, Mongólia volt államfője is.

Orbán Balázs a beszélgetésen kifejtette a magyar álláspontot
Fotó: Kocsis Zoltán/MTI

Orbán Balázs a beszélgetésen kifejtette a magyar álláspontot

Orbán Balázs leszögezte, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként is elutasítja azt az ideológiai keretezést, amely a világot demokráciák és autokráciák harcának láttatja. Mint fogalmazott: 

Legalább 190 másik ország is van a világon, amelyek nem nagyhatalmak, és nem akarnak harmadik világháborút. Ők sem boldogok a blokkosodás gondolatától.

Szerinte ezek az országok – köztük Magyarország – saját nemzeti érdekeik mentén kívánnak külpolitikát folytatni. Hina Rabbani Khar és Claudia Ruiz Massieu is azt hangsúlyozta, hogy országaik – Pakisztán és Mexikó – nem szeretnének oldalt választani az Egyesült Államok és Kína, illetve Oroszország közötti rivalizálásban. Előbbi szerint a liberális világrendet éppen a Nyugat hiteltelenítette el háborúival és kettős mércéjével, utóbbi pedig úgy véli, Latin-Amerika országai az egyetemes elvekre (szuverenitás, területi integritás) hivatkozva tudják megőrizni mozgásterüket. Orbán Balázs ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: 

Ha elkezdjük erkölcsi alapon leírni a világot, hogy vannak a jók és a rosszak, és a rosszakat büntetni és megsemmisíteni kell, akkor hogyan őrizzük meg a békét és a stabilitást?

Kijelentette, hogy ez a gondolkodásmód veszélyesen emlékeztet a marxista történelemfelfogásra, amelyben elkerülhetetlen a végső ütközet. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ehelyett az összekapcsolódás politikáját támogatja, például a kínai Egy övezet, egy út programban vagy a Türk Államok Szervezetében való részvétellel. c mongol elnök is a béke melletti kiállást sürgette, de nála a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia melletti elköteleződés kapott hangsúlyt. Szerinte a liberális rendet az emberek iránti hűség, nem a nagyhatalmak geopolitikája teszi hitelessé. Orbán Balázs szerint viszont a jelenlegi, Ukrajnában zajló konfliktus nem elsősorban elvi, hanem gyakorlati kérdés: 

Ukrajnában ma egy proxyháború zajlik Oroszország és a Nyugat között. Ez nem jó Magyarországnak, és nem jó Európának sem.

Mint mondta, a kontinens veszteségeket szenved el az energiaválság, az infláció és a gazdasági visszaesés miatt, ezért Magyarország célja a tűzszünet és a párbeszéd előmozdítása. Orbán Balázs szerint a világ különböző országai eltérő értékek mentén szervezik társadalmaikat, és nem feladata senkinek, hogy a saját életformáját másokra ráerőltesse. 

Van egy életforma, amit mi, magyarok nagyra becsülünk – a szabadságra, az egyéni és közösségi szabadságra épül. De más társadalmak más értékeket követnek, másként gondolkodnak az állam működéséről. Az én dolgom az, hogy kioktassam őket? Az én dolgom az, hogy meggyőzzem őket arról, hogy az én életformám az egyetlen helyes? Nem gondolom.

Mint mondta, a Nyugat gyakran a saját értékrendjét próbálja globálisan érvényesíteni, de ez gyakran kontraproduktív. Magyarország például évekig elszenvedője volt egy olyan külpolitikai irányvonalnak, amely – Orbán Balázs szavaival – „kifejezetten ellenséges volt velünk”. Felidézte: 

Volt egy nagykövet, aki az LMBT-felvonulás élén menetelt. Szankciókat kaptunk, mert nem értettünk egyet az ukrajnai politikájukkal. Eközben adóegyezményt nem kötöttek velünk, de Oroszországgal igen. Nehezítették az amerikai beruházásokat Magyarországon. Ez valóban az Egyesült Államok érdekeit szolgálta? Nem gondolom.

A beszélgetés végén Orbán Balázs világossá tette: 

Magyarország NATO-tagállam, de nem a legnagyobb és legerősebb. Pakisztán fontos ország. Mexikó fontos ország. Mongólia fontos ország. Soha nem beszéltünk korábban, mégis egyetértünk abban, hogy a világ úgynevezett progresszív-liberális elvek mentén való leírása egyszerűen nem működik. Nem működőképes, idegen, és elidegeníti egymástól az országokat.

Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI)