Lapunknak beszámolt egy vállalkozó arról, hogy uniós csatlakozásunk óta több szállítmánya érkezett meg a DHL csomagküldő szolgálattal, ám azokból – állítása szerint – egyet sem kapott meg. Információi szerint nem a csomagküldő a hibás. Bognár Bertalan, a DHL Magyarország Kft. marketingigazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy az EU-csatlakozással összefüggő vámszabály-módosulások miatt változtak a vámokmányokat kezelő szoftverek mind a vámhatóság, mind a felhasználók oldalán.
*
A magyar felhasználói piacot kiszolgáló szoftverfejlesztő cégek még nem fejezték be a fejlesztési munkálatokat, így a felhasználók és a vámhatóság rendszerei közötti elektronikus adatkommunikáció nem működik megfelelően. Ennek következtében a vámhatóságnál manuális adatbevitelre van szükség, mely lassítja a vámkezeléshez kapcsolódó feldolgozási folyamatokat.
Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke elmondta: az első héthez képest némi javulás tapasztalható, ám még most sem nevezhető kielégítőnek a vámkezelés gyorsasága. A fináncok gyakran nem ismerik saját rendszerüket, ezért az áruforgalomban fennakadások vannak. Az alelnök ismertette: komoly gondok vannak az engedélyek kiadásával is. Ismeretei szerint ezekből több ezer van elfektetve mindenféle indokokkal a vámszolgálatnál, holott a jogszabály szerint az új engedélyeket március 1. és április 30. között ki kellett volna adni. A szakember külön kiemelte a korábban vámszabad területként üzemelő vállalkozásokat, melyek közül több a mai napig nem kapta meg működéséhez az alapengedélyeket, miközben tőkemegfelelésük, garanciáik nem változtak. A vámhivatalokban jelentős a sorban állás, van, akit újra és újra visszacitálnak újabb és újabb igazolásokat kérve. (Sokak szerint nem lenne ilyen komoly a helyzet, ha egy tavalyi kormányhatározattal az uniós csatlakozás miatt nem bocsátottak volna el 808 pénzügyőrt.)
Szendi Antal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vámigazgatója erre reagálva kifejtette: sok ügyfél az utolsó pillanatban nyújtotta be kérelmét, ám ennek ellenére kollégái túlmunkával próbálnak megfelelni a feladatnak.
Kovács Csaba pénzügyőr alezredes, a vámprojekt vezetője elmondta: a hibák, fennakadások több okból alakultak ki. Az ügyfelek egy része be sem nyújtja a vámkezeléshez szükséges nyilatkozatot. A vállalkozók gyakran nem is ismerik a kitöltési szabályokat, követelményeket. Előfordul, hogy az ügyfélokmányt kitöltő szoftver nem alkalmas a nyomtatásra, ezért kézzel kell kitölteni a dokumentumokat. Az is igaz, hogy lassulás tapasztalható a vámhatóság szoftverében. A probléma rendezésére mielőbb szükség lenne, hiszen nem mindegy, a vállalkozók melyik országban végeztetik el a vámoltatást, ugyanis a bevételek egynegyede a vámoltatást végző tagállam büdzséjét gyarapítja. Vállalkozók lapunknak jelezték: ha a helyzet ilyen marad, inkább Szlovákiában fogják a vámolást kérni. Ezen viszont jelentős pénzeket veszítene a magyar költségvetés.
Cél a gyorsaság. Fontos, hogy az EU-ba érkező importtermékek minél nagyobb hányada Magyarországon kerüljön elvámolásra. A vámoltatásban már piaci verseny alakult ki, s megjelentek a külföldi érdekeltségű vámügynökségek is – mondta áprilisban Nagy János. A Vám-és Pénzügyőrség (VPOP) országos parancsnoka – az MTI közlése szerint – hozzátette: a vámszerveknek és a magyar vámügynökségeknek arra kell felkészülniük, minél gyorsabban, pontosabban szolgálják ki a szállítmányozókat. A tavalyi 2382 milliárd forint vámbevétellel szemben idén 1300 milliárdra számít a hatóság. (MN)
