Sokkal inkább a félelmek, mintsem a bizakodás jellemezte a lengyel közhangulatot a csatlakozás ünnepi pillanataiban, a legnagyobb és legnépesebb belépő ország állampolgárai ugyanis a kezdeti lelkesedés után ma már inkább mezőgazdaságukat féltik. Varsót ráadásul korábban soha nem látott terrorveszély fenyegeti, így az előzetesen tervezett nagyszabású programok közül sok el is maradt. A fővárosban mindössze egy ünnepi koncertre került sor, ezen viszont több ezren vettek részt. Nem sokkal korábban Aleksander Kwasniewski lengyel államfő ünnepi beszédében azt hangoztatta, hogy az unió kapujának a szervezet mostani bővítése után is nyitva kell maradnia. A lengyel főváros mindazonáltal igencsak kihaltnak tűnt, hiszen a múlt heti Világgazdasági Fórum okozta felfordulás, valamint a mai nemzeti ünnep miatt sokan gondolták úgy, hogy nem Varsóban várják meg a csatlakozás előtti utolsó perceket. A ciprusiak is igencsak felemás hangulatban várták az ünnepi pillanatokat. Nicosia, a továbbra is kettészelt főváros központjában ugyan mintegy 30 ezren várták az éjfélt, az eufóriát azonban beárnyékolta, hogy – bár sokan az egy közösségbe való tartozástól remélték a megoldást – a sziget újraegyesítése elmaradt. Vezető cseh politikusok ugyan egybehangzóan a cseh államiság ezeréves történelme egyik legnagyobb pillanatának minősítették az Európai Unióhoz történő csatlakozást, abban eltértek a vélemények, hogy milyenek lesznek a konkrét következményei. Václav Klaus államfő például a csatlakozás éjjelén megmászta a közép-csehországi Blaník hegyet, amelynek belsejében a legenda szerint lovagok rejtőznek, akik a legnehezebb pillanatban előjönnek, hogy megmentsék a cseh hazát. A hegyről Klaus azt üzente a cseheknek, hogy az Európai Unióban nem szabad elveszniük, s az érvényesülés érdekében ki kell használni az új lehetőségeket. Szlovákiában a főváros utcáin és terein az unió régi és új tagországai saját pavilonokban mutatták be országaikat. Szlovénia – amelyet az új tagok közül az unió mintadiákjaként emlegetnek a gazdasági szakértők – öntudatosan, Európa új csillagaként ünnepelte magát. Máltán ellenben, ahol tavaly csak csekély többséggel szavazták meg a belépést, még most is sokakban aggodalmak élnek a sziget törékeny gazdaságának és katolikus hagyományainak megóvását illetően. A három balti országban tízezrek vonultak fel, hogy tűzijátékkal, népdalokkal és helyi táncokkal ünnepeljenek. Észtország lakói egymillió fát ültettek, Rigában ugyanakkor az orosz nyelvű lett lakosság is mintegy ötvenezres megmozdulást szervezett, síkra szállva amellett, hogy gyermekeik anyanyelvükön tanulhassanak az iskolákban.
Míg a csatlakozó országokban a többség, ha a jövő miatt némiképp szorongva is, de ünnepelt, színre léptek a szkeptikusok is. Több mint ezren tüntettek például szombat délelőtt Varsóban Lengyelország európai uniós csatlakozása ellen. A rendezvényen a nemzeti lobogók tengerében „Nem az EU-ra”, „Igen a szabad Lengyelországra”, EU=Szovjetunió” feliratok voltak olvashatók. Pozsonyban euroszkeptikusok egy csoportja az uniós bürokrácia ellen tiltakozott, arra igyekezve felhívni a figyelmet, hogy a jelek szerint az unió olyan bürokratikus gépezetté kezd átalakulni, amely nemegyszer károsan igyekszik beavatkozni az emberek életébe és a gazdaságba. Riga központjában az EU-tagság ellenzői egy sárga csillagokkal díszített kék koporsót vittek be az ünneplő tömeg közé.
Uniós érdekérvényesítés. Május elsejével nem értünk célba – jelentette ki az Utunk Budapesttől Brüsszelig – az európai bővítés után vajon milyen irányt vesz az Európai Unió kormányzása és a res publica? címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pénteken rendezett konferencián Jeszenszky Géza. Az Antall- és a Boross-kormány külügyminisztere úgy vélte: a „selejtezőt teljesítettük, ott vagyunk a döntőben”, és az érdekérvényesítési képességünk most már rajtunk múlik. Martonyi János fontosnak nevezte, hogy megértsük az uniós intézmények lényegét. Mint mondotta: ha nem látjuk világosan a különbséget a tanács, a bizottság és a parlament között, akkor nem fogjuk tudni, hogy miként érvényesítsük érdekeinket. Az Orbán-kormány külügyminisztere szerint a magyar megfigyelők az Európai Parlamentben az érdekérvényesítést eddig jól végezték. Hasonlóképpen vélekedett Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere, aki kiemelte, hogy megválasztásuk után az európai képviselők „nemzeti válogatottat” alkossanak. (R. O.)
Vegyes érzelmek. Az unióhoz most nem csatlakozott szomszédos országokban élő magyarság körében az anyaország sikere felett érzett örömöt beárnyékolta a jövőjük felett érzett aggodalom. Így vegyes érzelmekkel fogadta Magyarország európai uniós csatlakozását Kasza József is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke reményének adott hangot, hogy az anyaország nem feledkezik meg a határon túl rekedt, kisszámú délvidéki magyar közösségről. (MN)
