A hazai és a nemzetközi vasútvonalakon egyaránt változatlanok maradnak a személyszállítási viteldíjak az ország uniós csatlakozásával. Ugyanakkor az EU állampolgárai is igénybe vehetik a hazai szociálpolitikai kedvezményeket. Mint ismert, 2004. január 1-jétől a hatvanöt éven felüli uniós polgárok jogosultak ingyenes utazásra a Magyar Állam Vasutak (MÁV) Rt., illetve a Győr–Sopron–Ebenfurt Vasút (GYSEV) Rt. vonalain, ezen felül május 1-jétől a tagországokból érkező huszonhat éven aluli fiatalok is igénybe vehetik a harminchárom százalékos hétvégi kedvezményt. Azon magyar utazóknak, akik uniós vasúttársaság vonalait használják, elsősorban a kártyás alapú kedvezmények jelenthetnek 20-50 százalékos megtakarítást. Így például a huszonkilenc euróba kerülő ifjúsági szünidei bérlet megvásárlásával Ausztria egész területén június 1-je és augusztus 31-e között díjmentesen utazhatnak a húsz évnél fiatalabbak. A holland vasutakon a négy és tizenegy év közötti gyermekek két euróért utazhatnak, Belgiumban pedig a hatvanöt év felettiek három euróért válthatnak jegyet tetszőlegesen két város között.
A vasúti liberalizáció az árufuvarozásban hozhat jelentős változásokat, hiszen május 1-jével a MÁV Rt.-nek is meg kellett nyitnia pályahálózatának húsz százalékát. Mindez annyit jelent, hogy a magyar vasútvonalakon vonatokat közlekedtethetnek azok a cégek, fuvarozó társaságok, amelyek vasútvállalati jogosítvánnyal rendelkeznek. Hamarosan főként a nagy és tőkeerős – osztrák, német – nemzeti vasúttársaságok önállóan közlekedtetett szerelvényei jelennek meg a MÁV hálózatán, a cégek használati díj ellenében vehetik igénybe a magyar pályákat. Ugyanígy a MÁV is használhatja az uniós tagállamok vonalait, feltéve, ha tud szerezni fuvarokat, és megfelelő eszközparkkal rendelkezik. Az unió által elvárt szabad hozzáférés érdekében úgynevezett pályaelosztó szervezetet hozott létre a MÁV Rt. és a GYSEV Rt., amit a korábbi két tulajdonos névértéken a magyar államnak május 1-jén átruházott. A pályahálózatot ugyanis az állam kezeli valamennyi tagországban, a tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatják vasúttársaságok. Magyarországon a pályahasználati díjakat a MÁV és a GYSEV javaslatára a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban határozzák meg, ám a csatlakozáskor még nem hagyták jóvá e tarifákat. A vetélytársak még nincsenek jelen, legalábbis egyelőre nem kaptak magyar szakhatósági engedélyt, így a jelenlegi helyzetnek megfelelően az uniós vasúttársaságok a jelenlegi díjszabás szerint fuvaroznak.
Az uniós és a magánvasút-társaságok megjelenésével elsősorban a jól jövedelmező tranzitfuvarokban alakulhat ki verseny. A MÁV ezen a piacon leginkább akkor tud szerepet vállalni, ha vontatójárműveit bocsátja a fuvarozók rendelkezésére. A magyar vasúttársaságnak főként a belföldi fuvarpiacon, illetve az export-import forgalomban lehet szerepe, többek között olyan formán, hogy legjelentősebbpartnereivel köt hosszú távú szerződést.
Jelentős változás a nemzetközi vasúti forgalomban, hogy megszűnnek a nyugati határok, így az EU felé gyorsabbá válik a forgalom. A nyugati határról a hegyeshalomi be- és kiléptetési, ellenőrzési és rendészeti feladatokat a záhonyi, a kelebiai és a lökösházai határra telepítették, ezeknek az állomásoknak a tevékenységi köre átalakult.

Újra kikérték Magyar Péter mentelmi jogát az Európai Parlamenttől