Heves szópárbaj alakult ki tegnap Magyar Bálint oktatási miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) rendezvényén felszólaló diákok közt. Az egyetemi hallgatók többsége – Magyar Bálint többszöri indoklása ellenére is – méltatlannak és indokolatlannak nevezte a kollégiumi díjak tervezett emelését. Újabb indulatokat váltott ki a szakminiszter azon javaslata, miszerint a diákok a megemelkedő költségek miatt vállaljanak heti 10-15 órás különmunkát. A feszültséget fokozta az egyik hallgató azon felvetése, miszerint elsősorban a magyar egyetemistákat kellene jobban támogatni szociális helyzetüktől függően, nem pedig a gazdag külföldi diákokat kiszolgálni első osztályú szinten. A miniszter válaszában az uniós tagságunkkal járó kötelezettségeinkkel ellentétesnek minősítette a külföldiek esetleges távol tartását hazánk felsőoktatási intézményeitől.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a HÖOK elnöke elmondta: a konferencia résztvevői és a felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatai napokon belül megfogalmazzák a kollégiumi díj emelését ellenző véleményüket, a munkavállalásukat akadályozó előírásokkal, valamint a tervezett oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásaikat.
Kivonulás a felsőoktatásból? Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkavállalói oldal nem értett egyet az állami felsőoktatási intézmények alapító-fenntartói körének tervezett bővítésével, és elutasította, hogy az intézmények fenntartója gazdasági társaság vagy magánszemély legyen. Kis Papp László, az oldal szóvivője a Magyar Universitas Programot véleményezve elfogadhatatlannak tartotta azt az elképzelést is, hogy az állam és az Oktatási Minisztérium a felsőoktatási intézmények működési költségeihez csak hozzájáruljon, de ne legyen köteles a teljes fedezetet biztosítani. Ezzel az állam – vélte Kis Papp László – fokozatosan ki akar vonulni a felsőoktatás fenntartásából, indirekt módon felvetve a tandíj kérdését is.
