Magyarország és Horvátország határfolyóján, a Dráván a horvát fél vízerőműrendszer építését tervezi, amelynek része a novo virjei vízerőmű. A térséggel foglalkozó társadalmi szervezetek (Dráva Szövetség, Nimfea, Védegylet, WWF Magyarország) ellenzik a tervet, szerintük természet- és környezetvédelmi szempontból is komoly szakmai hibák, hiányosságok és kétes jogi kérdések merülnek fel.
– A határokon átnyúló hatásokról szóló espoo-i egyezmény, a zágrábi egyezmény és a magyar–horvát határvízi egyezmény feljogosítja Magyarországot a folyamatban való részvételre – jelentette ki Haraszti Anikó, a Védegylet munkatársa.
Hivatalosan az erőművet a folyó azon rövid szakaszára tervezik, amely a horvát oldalon folyik, ám valójában a rendszer egyes elemei már magyarországi részt is érintenek, így hazánk beleegyezése nélkül nem épülhetne meg. Ráadásul a létesítmény káros hatásai nemcsak a horvát oldalon jelentkeznek, hanem Magyarországra is kiterjednek.
Fónagy Éva, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület programvezetője szerint az erőmű megépítése esetén a működtetéséhez szükséges víztározó létrehozása miatt a folyó helyén csaknem 25 kilométer hosszúságban átlagosan 600-700 méter széles tó alakul ki, az elterelt öt kilométeres szakaszon pedig minimális vízmenynyiséget engednek a folyóba, amely egyenértékű a folyó kiszárításával. A többnyire csúcsra járatott erőmű pedig természetellenes, lökésszerű árhullámokat idézne elő.
A Dráva azon kevés európai folyók egyike, amely hosszú szakaszokon még viszonylag természetes állapotban megmaradt, a folyó menti élővilág pedig kiemelkedő értéket képvisel. A novo virjei vízerőmű okozta drasztikus vízszintingadozások, a talajvízszint-változások, a természetes folyódinamika megváltoztatása beláthatatlan következményekkel járna.
A civil szervezetek álláspontja szerint a vízerőmű nem épülhet meg. Helyette olyan alternatív megoldások kidolgozását sürgetik, amelyek a természetvédelmi érdekek megsértése nélkül segítik a térség fejlődését.
– Ilyen megoldást nyújtana például egy határokon átnyúló, nemzetközileg elfogadott szakmai elvek alapján működő, védett zöldfolyosó kialakítása, az ökoturizmus fejlesztése és a természetkímélő tájhasználat elterjesztése – hangsúlyozta Ereifej Laurice, a WWF Magyarország programvezetője.
A zöldszervezetek írásban juttatták el véleményüket a kormányhoz a Drávára tervezett novo virjei vízerőművel kapcsolatban. Ellenzik az erőmű megépítését, és állásfoglalásukban felszólítják a kormányzatot, hogy a rendelkezésére álló jogi eszközökkel akadályozza ezt meg.
A Dráva Őrtilos és Barcs közötti szakasza Európában ma még egyedülálló. A folyó ezen a szakaszon alig szabályozott, természet közeli állapotú, kanyarog, zátonyokat épít, partot rombol. Természetvédelmi szempontból szinte felbecsülhetetlen értékű. A hazánkban kizárólag a Dráva kavicszátonyain fészkelő kis csér élőhelyének megsemmisítésével egész Magyarországról eltűnne ez a faj. A mindenkori magyar kormány felelőssége, hogy e terület értékeit megőrizze a jövő nemzedékek számára – mondják a természetvédők.
A Dráva horvátországi szakaszára tervezett sík vidéki vízerőmű része egy 25 kilométer hosszú, aszfaltbeton-burkolatú tározómedence, amely élettelen ipari létesítménnyé változtatná a kivételes biológiai változatosságú folyószakaszt. Az erőművön átáramló víz úgynevezett alvízcsatornába kerülne, amely öt kilométerrel lejjebb vezeti vissza a vizet a Drávába. Ez a folyó elterelését jelenti Magyarország területéről, ugyanis ezen az elterelt szakaszon a Dráva eredeti medrében csekély mennyiségű víz csordogálna, ami az itteni élővilág jelentős részét halálra ítélné. A vízerőmű alatti szakaszon mélyülni fog a meder, aminek csökkentésére újabb erőműveket terveznek. Ezek a létesítmények már szerepelnek a horvát nemzeti területrendezési tervben.
– Mi felszólítottuk a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden lehetséges diplomáciai lépést az erőmű megépítésének megakadályozására. Az országnak nemzetközi jogban foglalt lehetősége van erre, ez kiemelt felelőssége is – közölte Ereifej Laurice. – Az espoo-i egyezmény alkalmazásán túl (amely szerint a magyar „egyet nem értés” ellenére is megépülhet a vízlépcső) a magyar kormánynak be kell jelentenie a horvát fél illetékes kormányzati szerveinél mind a zágrábi, mind a pécsi egyezmény alkalmazására vonatkozó igényét. Egyértelműen közölnie kell a horvát kormánnyal, hogy tiltakozik a Novo Virjénél tervezett vízerőmű megvalósítása ellen, és ki kell fejeznie szándékát arra vonatkozóan, hogy a tiltakozása ellenére elkezdett beruházás esetén a két ország között érvényben lévő egyezmények alapján jogorvoslati eljárást fog kezdeményezni.
Mészáros Zita, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékese lapunkat úgy tájékoztatta, hogy „a magyar álláspont szerint a kétoldalú megállapodások és a közösségi jog alapján Horvátország a Dráván vízerőművet jogszerűen csak Magyarország beleegyezésével építhet. Amennyiben Horvátország erre tekintet nélkül engedélyezi a beruházást, Magyarország a konzultációk sikertelensége esetén a helsinki egyezmény szerinti döntőbizottsághoz fordulhat”.
A várható hatások. A 25 négyzetkilométer felületű víztározónak közvetett hatásai lesznek a Magyar Köztársaság területére, illetve a közös határt képező Dráva-szakaszra. Az aszfaltozott meder legnagyobb részében a víz sebessége az átlagos 6,5-7 km/óráról 0,4-0,6 km/órára csökken. Ezt szinte állóvíznek tekinthetjük. A víz lassulásának következtében a tározóban várható a víz oxigéntartalmának csökkenése, üledék képződése, a kavicsos hordalék lerakódása, bizonyos algafajok elszaporodása, összességében a víz minőségének romlása. A magyar területre eső öt kilométeres folyószakaszon ezen túlmenően a csökkent vízmennyiségnek is drasztikus hatásai lesznek. Az oxigéndús vízben az áramlást kedvelő fajok – kérészek, tegzesek és szitakötők – egyedszáma jelentősen csökkenni fog, több pedig kipusztul. A tározóban várható a halfauna jelentős átalakulása is. Az áramláskedvelő fajok egyedszáma feltehetőleg csökken, némelyek kipusztulnak az adott területről. Éppen ezek a fajok a Dráva sajátos halfajai. Az áramláskedvelő fajok jelentős része védett, illetve fokozottan védett, közülük néhány európai veszélyeztetettségű (Habitat Directive), és közülük nyolc a Duna-medence bennszülött faja. Szaporodásukhoz iszapmentes, kavicsos aljzatot választanak, amelyet a már fentebb említett okok miatt nem fognak találni. A horvát hatástanulmány szerint az elterelt szakaszon a Dráva régi medrébe másodpercként 40 köbméternyi állandó vízmennyiséget juttatnának, amely az általuk számított „biológiai vízigénynek” felel meg. Ez valójában az adott folyószakasz és környezete kiszárítását jelenti. A tervek szerint tehát az eredeti mederbe relatíve kevesebb vizet vezetnének, mint Szlovákia az Öreg-Dunába a bősi vízerőműnél.
