Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke szerint az európai normáknak megfelelően, a korábbi választásokhoz képest lényegesen nyugodtabb körülmények között zajlott a hét végi voksolás. Értékelése szerint a szavazással öszszefüggő, a grémiumhoz érkezett bejelentések alapján nem történt olyan esemény, amely érdemben befolyásolta volna az állampolgárokat alkotmányos joguk gyakorlásában. Ficzere közölte: abban az esetben, ha a most megválasztott képviselők közül valaki tagja a magyar parlamentnek is, akkor az unió által előírt összeférhetetlenség miatt az érintettnek le kell mondania valamelyik képviselői helyéről. Ennek értelmében a 2002. évi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerző Surján László (Fidesz) és Szájer József (Fidesz) választási körzetében időközi választásokat kell tartani, amennyiben az uniós testületet választják, míg a pártlistán mandátumot szerzett képviselők esetében a listán soron következő képviselő lép a helyükbe. A választás eredményeinek százszázalékos feldolgozása után megállapítható, hogy a Fidesz vezette szövetség mind a 19 megyében, valamint a fővárosban is besöpörte a szavazatok többségét. A Fidesz-listára a legnagyobb arányban a nyugati országrészben szavaztak (Vasban 56,71– 27,28, Győr-Moson-Sopronban 55,24–29,38, Zalában 54,57– 28,83 a százalékos eredmény a Fidesz és az MSZP között), de például Hajdú-Biharban (53,84– 31,36) is kiemelkedően szerepelt az ellenzéki párt. A kormánykritika jellemző példája Bács-Kiskun megye is, ahol a szavazók 56,38 százaléka a Schmitt Pál vezette listára, a Kovács László vezette MSZP-re pedig 27,39 százalék voksolt.
Az ellenzéket 2002-ben sokkoló fővárosi eredmények tükrében különösen értékes lehet, hogy Budapesten is sikerült megelőzni a szocialistákat (39,29–36,19). Az OVI közlése szerint az összes budai kerületben inkább az ellenzékkel szimpatizáltak, csakúgy, mint a belvárosban (V., VI., VII., VIII., IX. kerületekben), valamint a XVI. és a XVII. kerületben.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
