Közel kerültek a konszenzushoz a résztvevők az alkotmányos szerződésről dönteni hivatott kormányközi konferencián tárgyalt szinte minden kérdésben, kivéve a legtöbbet vitatott intézményi ügyeket; ez utóbbiakról az állam- és kormányfőknek a hét második felében esedékes csúcson kell majd dönteniük – közölte tegnap Luxembourgban a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Bársony András a tanácskozás külügyminiszteri szintű fordulója után elmondta: a körvonalazódó közmegegyezésnek nincsenek olyan elemei, amelyek alapvető magyar érdekek sérülésével járnának.
Kezd végleges formát ölteni a tervezet a minősített többséggel történő döntéshozatal hatókörének meghatározásában. Nagy valószínűséggel megmarad az egyhangú döntés követelménye – a nemzeti vétó alkalmazásának lehetősége – az adózásban, valamint a közös kül- és biztonságpolitikában. A minősített többséggel történő döntéshozatal módosított formájára térhetnek át viszont a szociálpolitikában és a tagállamok közötti büntetőjogi együttműködésben, egy „vészfék” néven emlegetett mechanizmus bevezetésével. Ez azt jelentené: ha egy országcsoportot az a veszély fenyeget, hogy egy számára kényes kérdésben kisebbségbe szorul, akkor kezdeményezheti a döntés elhalasztását, illetve az ahhoz szükséges küszöbarány felemelését.
Nem lesz keresztény utalás? Az ír elnökség legújabb tervezete alapján nem lesz utalás a kereszténységre az EU alkotmányában – állítja az EUobserver. Az internetes lap szerint a dokumentum nem tesz említést a kereszténységről, ugyanakkor megőrzi azt a kitételt, mely szerint az alaptörvény ihletet merít Európa kulturális, vallási és humanista hagyományaiból. A kérdésben egyébként a tagállamok erősen megosztottak: míg Lengyelország és Olaszország kitartóan lobbizik a kereszténységre történő utalásért, addig Belgium és Franciaország hevesen ellenzi azt. (MN)
