Nagy Imre és mártírtársai temetését megelőzően az MSZMP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága és az általuk irányított kommunista titkosszolgálatok természetesen igen sokat és behatóan vitatkoztak a várhatóan hatalmas tömegeket megmozgató demonstráció társadalmi hatásairól, de az ellenőrzés, befolyásolás mikéntjéről is. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. május 26-i ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy bár elvi szinten mérlegelték a tömegoszlatás lehetőségét is, ám Grósz Károly szavai mérvadók voltak. A pártfőtitkár úgy fogalmazott, amíg nem kezdődik rombolás vagy gyújtogatás, addig nem lehet fellépni, és nem is kell. Hozzáfűzte: „Jó idegekkel kell rendelkezni, és hagyni kell, hogy mozduljanak meg. És amikor széjjelmozdultak, akkor kell… Hát ezt a karhatalom tudja, erre van technológiája.” Aztán Grósz kimondja a verdiktet: „Négyszázezer embert széjjelverni vízágyúval egy temetés alkalmával politikailag elviselhetetlen. Neki lehet lódulni, ez technikailag megoldható.” A Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségén még állambiztonsági operatív bizottság is alakult „Nagy Imre és társai temetésének előkészítésére”. Mint a Kenedi János Kis állambiztonsági olvasókönyvében közzétett dokumentumokból kiderül, a félelemtől átitatott fontoskodás a legkülönbözőbb prevenciós intézkedéseket szülte, s egészen részletes terveket dolgoztak ki nem csupán a gyászszertartást előkészítő szervezetek megfigyelésére, de még egyes személyek lehetséges kompromittálására is. A biztosítási terv és más anyagok egyaránt arról tanúskodnak, hogy operatív tisztek, titkos megbízottak és ügynökök egész hadát igyekeztek mozgósítani. Akkurátus pontossággal felsorolták, kinek mi a reszortja az újságcikkek meg-íratásától kezdve a megfigyelésig, befolyásolásig, s még a lehallgatott nyilvános telefonfülkéket is pontos lajstromba szedték. A „szélsőségesként” számon tartott szervezetek, így a Fidesz is külön figyelmet érdemelt ki. Medgyessy Péter és Horn Gyula politikai bizottsági tagok is megkapták például azt a szigorúan titkos belügyminisztériumi jelentést, amely szerint nehezményezik a jelentéstevők, hogy a Fidesz választmánya kidolgozott egy állásfoglalást, amelyben kifejtették, hogy június 16-át nem tekintik a nemzeti megbékélés napjának, mert az áldozatok és a gyilkosok közötti elhatárolás nem történt meg.
A mintegy félmillió ember részvételével, incidens nélkül lezajlott rendszerváltó tömeggyűlés után Orbán Viktor beszédével, illetve személyével már külön is foglalkoznak a legkülönbözőbb titkos dokumentumok. Egy III/III-as összefoglaló jelentés az egyik titkos megbízottra hivatkozva azt írja, hogy Orbán Viktor, aki a fiatalság nevében búcsúzott a kivégzettektől, „túl erősen beszélt, ennek ma már semmi értelme”. Egy másik belügyminisztériumi dokumentumban úgy fogalmaznak: „Azok az erők, amelyek a politikai demonstráció megvalósítását erőltették – az SZDSZ, a Fidesz …és más szélsőségekre hajlamos csoportok és személyek –, június 16-át csak egy állomásnak, erőfelmérésnek tekintik a hatalommal szembeni harcukban.”
4ig sdt
Magyar cég fektet be a Kapu Tibort a világűrbe eljuttató amerikai vállalatba
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!