Hol van az unió bővítésének határa?

Bulgária e héten lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, és így egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2007-ben az Európai Unió tagja legyen. A bolgárok azonban nem pihenhetnek a babérjaikon, hiszen amennyiben a felkészüléssel gondok adódnak – egy védzáradék értelmében –, a belépés időpontja akár 2008-ig is kitolódhat.

Hasonló védzáradékra számíthatnak egyébként a románok is, akik azonban a jelek szerint még messze vannak attól, hogy lezárják a tárgyalásokat. Az ellenzéki Evenimentul Zilei tegnap Románia–Bulgária 0-6 cím alatt boncolgatta az integrációs versenyfutás jelenlegi állását. A hatos ezúttal a még lezáratlan fejezetek számára utalt, melyből három különösen nehéznek ígérkezik Bukarest számára. Míg Bulgária már készen áll a csatlakozási szerződés aláírására, Románia még csak pótvizsgázni jár Brüsszelbe – állítják egybehangzóan a román lapok. Ha minden igaz, és a tárgyalások nem feneklenek meg, akkor az év végén Bukarest is lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat. Hogy 2007. január 1-jén durrannak-e a pezsgősüvegek Szófiában és Bukarestben, még kérdéses, már csak azért is, mivel Günter Verheugen bővítési biztos Romániának is beígért egy, a bolgárokéhoz hasonló védzáradékot.
Akárhogy is lesz, várhatóan ezzel még nem csukódik be az EU kapuja: a következő bővítési forduló főszereplője nyilvánvalóan Horvátország lesz. Kiszivárgott információk szerint az Európai Unió állam- és kormányfői a ma kezdődő brüsszeli csúcson jelentik be, hogy jövőre megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Bár Zágráb 2007-ben – a románokkal és a bolgárokkal együtt – szeretne az unió tagja lenni, ennek esélye meglehetősen csekély. A horvát integrációs folyamatban a legnagyobb bökkenőt jelenleg a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés, illetve a háborús bűnösök (mindenekelőtt Ante Gotovina horvát tábornok) kiadatása jelenti. A térségből egyébként nem Horvátország az egyetlen, mely EU-tagságra aspirál: bár Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke több ízben is visszafordíthatatlannak nevezte a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozását, ám Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia-Montenegró esetleges belépése legfeljebb csak hosszú évek múlva lehet esedékes.
A legégetőbb kérdés azonban most távolról sem ez. Az unió vezetőit – sőt lakosságának egy részét is – sokkal inkább foglalkoztatja Törökország esetleges belépése, ami az európai parlamenti választásokat megelőző kampányból is világosan kitetszett. Az Európai Bizottság októberben készíti el országjelentését, s ezt követően dönt arról, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. A török belépést illetően egyébként rendkívül megosztottak a tagállamok és a különböző politikai pártok is. Az EU-tagok egy része nemcsak a koppenhágai kritériumokat kéri számon Ankarán, hanem felvetik azt is: maga az unió képes-e bizonyos országokat vagy országcsoportokat saját cselekvőképessége meggyengülése nélkül befogadni. Frits Bolkestein belső piaci ügyekért felelős biztos azonban egy ízben úgy vélte, hogy „a török tagságot már nem lehet visszautasítani”. – A belépésre negyven éve pályázó országnak nem mondhatjuk azt, már zárva vagyunk – jelentette ki a politikus.
Amennyiben hinni lehet a szakértőknek, a török tagságra még legalább tíz-tizenkét évet várni kell – ezt mutatja az a felmérés is, melyet a Reuters készített 38 közgazdász bevonásával. A szakemberek Románia és Bulgária tervezett 2007-es csatlakozására hatvan-hetven százalékos esélyt láttak, Horvátország uniós tagságát 2009-re, Szerbia-Montenegróét 2012-re tették, Törökország csatlakozását 2015 előtt azonban nem valószínűsítették. Az EU további bővítésével kapcsolatban egyébként időről időre felmerül a kérdés: hol van a határ? A Maghreb-országok, Izrael vagy Ukrajna esetleges jelöltségével kapcsolatos híresztelések további olajat öntenek a tűzre, ám megfigyelők szerint ezen államok csatlakozási esélyei gyakorlatilag a nullával egyenlőek.