Világszinten 647,4 millió tonnára nőhet a kukoricafogyasztás a 2003/2004-es idényben, miközben a megtermelt kukorica mennyisége csupán 612,5 millió tonna lesz – derül ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium áprilisi World Markets and Trade tanulmányából. Ez azt jelenti, hogy az előző évhez képest a termelés 1,7, míg a fogyasztás 3,1 százalékos növekedésére számítanak. Ennek megfelelően világszinten 34,9 millió tonnás deficit mutatkozik majd a kukoricapiacon. A felmérés szerint Amerika – amely a legnagyobb kukoricatermelő – 256,9 millió tonna kukoricát fog termelni, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest, míg a fogyasztás 5,8, az export pedig 24 százalékkal nő. A kínai termelés hatszázalékos növekedésére számítanak, ami azt jelenti, hogy ők 114 millió tonna kukoricát takarítanak majd be.
Az Európai Unióban 22 százalékkal csökken a termelés, így 30,73 millió tonna lesz a tagországok kukoricatermelése. Az uniós termeléscsökkenés annak köszönhető, hogy itt négy százalékkal visszaszorították a hektáronkénti kitermelés támogatását. Egy európai uniós jelentésből az derül ki, hogy az EU idén 4,5 millió tonna kukoricaimportra számít, ami jelentős, 23 százalékos növekedést jelent. Mindeközben Brazília is kisebb, nevezetesen 42 millió tonnás kukoricatermelésre számít, ami 6,7 százalékkal kevesebb az előző évinél, az exportja pedig megmarad az 5 millió tonnás szinten. Argentínában viszont a nagy szárazság miatt a kukoricatermelés drasztikus, 19,4 százalékos visszaesésére számítanak, s csupán 12,5 millió tonnát fognak ebben az idényben betakarítani. Ennek megfelelően az export 27 százalékkal 9 millió tonnára esik vissza.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003-ban Magyarországon 900 ezer hektáron termesztettek kukoricát, ahonnan több mint 2,71 millió tonnát takarítottak be, a termésátlag pedig hektáronként 3 tonnás volt. A búza jegyzése augusztusra az árutőzsdén 25 300 forint, a takarmánybúzáé pedig
22 400 forint volt tonnánként a napokban. A takarmánykukoricát novemberi lejáratra 26 300 forintért jegyezték.
Jó lesz az idei búzatermés, legalábbis itthon. Őszi búzát 1,15 millió hektáron vetettek a termelők, a várható hektáronkénti termésátlag 4,6 tonna lesz, ami azt jelenti, hogy 5,3 millió tonnás búzatermésre lehet számítani. Ez a mennyiség 80 százalékkal haladja meg a tavalyi 2,9 milliós szintet. Szakemberek megerősítették a minisztérium becsléseit, sőt, nem egy esetben úgy vélekedtek, hogy a termés még a hivatalos becsléseket is meghaladhatja. Arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy a jó termés egyáltalán nem biztos, hogy kiváló minőséget is takar, ezért előfordulhat, hogy minőségi problémákkal kell küzdeni a piacon.
Közel egyharmadát tették ki tavaly a mezőgazdasági támogatások a bruttó mezőgazdasági bevételeknek a fejlett ipari országokban – állapítja meg az OECD legfrissebb mezőgazdasági támogatásokkal foglalkozó tanulmánya. Az OECD harminc tagországában tavaly öszszesen 257,285 milliárd dollárt (229,5 milliárd eurót) költöttek mezőgazdasági támogatásokra a 2002-es 229,7 milliárd dollár után, s ezzel az országcsoport államai agrárbevételeikhez képest átlagosan 32 százalékának megfelelő összeggel támogatták mezőgazdaságukat.
A szervezet annak alapján rangsorolta tagországait, hogy mezőgazdasági támogatásaik az ágazat összkibocsátásának hány százalékát teszik ki. A listán Magyarország megosztva a hetedik helyen áll Csehországgal, 27-27 százalékkal, ami a kelet-közép-európai térség új uniós államai közül a legmagasabb. Szlovákia 21, Lengyelország pedig mindössze 9 százalékkal támogatja mezőgazdasági termelőit.

„A családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak” – Hankó Balázs demográfiáról, családról, egyetemekről és Ferenc pápáról