Meglehetősen alacsony részvétel jellemezte az európai parlamenti választásokat a májusban csatlakozott tíz új tagállamban: a Gallup számításai szerint csupán a szavazók 28,7 százaléka vette a fáradtságot, hogy vasárnap – az első EP-választáson – elmenjen szavazni. A negatív csúcsot kétségkívül Lengyelország és Szlovákia tartja: míg északi szomszédunknál este hat órakor alig 20 százalékos volt a részvételi arány, addig a lengyel szavazóknak csupán 15,4 százaléka adta le a voksát.
Az új tagállamok többségében egyébként az ellenzék sikerét hozták az európai választások. Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS) az exit pollok szerint a szavazatok 31 százalékát söpörhette be, a szintén ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja 17, a legerősebb kormányerő, a Cseh Szociáldemokrata Párt 10,5, a parlamenten kívüli Függetlenek Szövetsége–Európai Demokraták, valamint a Függetlenek 10 és 8,5, míg a kisebbik koalíciós párt, a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt nyolcszázaléknyi szavazatot kapott. Így a polgári demokraták 9, a kommunisták 5, a szociáldemokraták és a függetlenek–európai demokraták 3–3, míg a kereszténydemokraták és a függetlenek 2–2 mandátumot szereznének az Európai Parlamentben. A választási részvétel ugyanakkor meglehetősen alacsony, mintegy 29 százalékos volt.
Szlovéniában is – meglepetésszerű – győzelmet arattak a jobbközép pártok. Az első exit pollok szerint az Új Szlovénia–Keresztény Néppárt (NSi) és a Szlovén Demokrata Párt (SDS) a szavazatok 22, illetve 17,5 százalékát szerezte meg, ami az országnak járó 7 mandátumból 4 elnyerését jelenti. A kormányon lévő balközép koalíció két pártja, a Szlovénia Liberális Demokráciája (LDS) és a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) együttesen 22,3 százalékot, azaz 2 mandátumot ért el.
Litvániában az európai parlamenti választáson a szavazatok 23,3 százalékát a Viktor Ouspaskitch orosz származású politikus által alapított Munka Párt kapta, derült ki a szavazóhelyiségből távozó voksolók kikérdezése nyomán. Az exit poll szerint második helyen 12,7 százalékkal a kormányzó Litván Szociáldemokrata Párt végzett, harmadik Litvánia Konzervatív Pártja a voksok 11,5 százalékával, negyedik a Liberális és Centrumszövetség 8,5 százalékkal, és ötödik a Paraszt és Új Demokrácia Szövetség, amely az előrejelzés szerint a voksok 4,9 százalékát kapja. A szavazáson a választásra jogosultak 39,43 százaléka vett részt. Lettországban az első adatok szerint az ellenzéki pártok vezettek a választásokon – jelentette még a szavazás ideje alatt a LETA lett nemzeti hírügynökség. A megkérdezettek 29 százaléka a jobboldali-liberális Haza és Szabadság pártra szavazott, 20,67 százalék a jobbközép Új Időt, a néhány hónapja menesztett elnök, Einars Repse pártját választotta. A miniszterelnök vezette Zöldek és Földművesek Szövetségére csak 6,51 százalék adta a voksát, a koalíciós partner Néppártra pedig 5,45 százalék.
Miközben az első adatok az új tagállamokban mindenütt szavazói apátiát és ennélfogva alacsony részvételi arányt mutattak, Máltán kimagasló volt a szavazók száma. A választási bizottság adatai szerint a szigetországban a voksolásra jogosultak 82,37 százaléka adta le szavazatát az EP-választásokon. Az előrejelzések egyébként a kormányzó Nemzeti Párt visszaesését mutatták, amely a szavazatok 41 százalékát szerezte meg, szemben az ellenzéki Máltai Munkáspárttal, amely a voksok 48 százalékát söpörte be. Cipruson – ahol szintén kimagasló volt a részvételi arány, hiszen a szavazásra jogosultak 70 százaléka adta le voksát – a sziget újraegyesítését elutasító görög pártok megerősödve kerültek ki a szavazásból. A kommunista Akel a szavazatok 29,8 százalékát kapta, a Papadopulosz elnök vezette jobbközép Demokrata Párt pedig a voksok 15,3 százalékát.
Adamkus továbbjutott. Valdas Adamkus volt államfő és Kazimiera Prunskiene, a független Litvánia első miniszterelnöke kerül az elnökválasztás második fordulójába a vasárnapi első fordulón leadott szavazatok 31 százalékának feldolgozása alapján. A hetvenhét éves Valdas Adamkus exelnök, akit a 2003. januári elnökválasztáson nagy meglepetésre vereséget szenvedett Rolandas Paksasszal szemben, vasárnap a szavazatok 27,54 százalékát kapta, míg a 61 éves Prunskiene asszony, aki Paksas támogatását élvezi, 22,56 százalékot kapott a litván választási bizottság által közzétett hivatalos részeredmények szerint. Rolandas Paksasnak az alkotmány megsértése miatt kellett távoznia az elnöki tisztségből. Régóta dúl a vita: Adamkus egészségi állapotáról, hogy el tudja-e látni az államfői teendőket. (MN)
