Kínában nem javul az emberjogi helyzet

Hu Csin-tao kínai kormányfő magyarországi látogatásán egyetlen szó sem esett a továbbra is aggasztó mértékű kínai emberi jogi anomáliákról, pedig hazánk európai uniós vállalásai közé tartozik, hogy erről a kérdéskörről párbeszédet kezd Pekinggel. A kommunista hatalom emberjogi törvénysértései világszerte közismertek.

Tizenöt év telt el az 1989-es Tienanmen téri tüntetések óta, ám az érintetteket azóta is zaklatják a kínai hatóságok, sőt a mai napig vannak letartóztatások – adta hírül a minap az Amnesty International emberjogi szervezet. Sokat mondó tény, hogy a demonstráció halálos áldozatai és a letartóztatások ügyében mindmáig nem indult nyilvános vizsgálat. Több mint félszáz elítélt tölti még mindig börtönbüntetését amiatt, mert annak idején részt vett a tiltakozásokban. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az 1989-es események pontos feltárására egyre kisebb a remény, hiszen a 2008-as pekingi olimpiai játékok miatti nagyszabású építkezések jó lehetőséget nyújtanak a nyomok eltüntetésére.
Kínában továbbra is súlyos gondot jelent a másként gondolkodókkal való bánásmód. A Tienanmen téri vérengzésre való megemlékezéseket a hatóságok továbbra sem engedélyezik, és az évfordulók idején szinte menetrendszerűen házi őrizetbe helyezik az ismert ellenzékieket. Igaz, megteszik ezt a jelentősebb közéleti események, például a pártkongresszusok előtt is. Néhány évvel ezelőtt hatalmas vihart kavart a Kínai Demokrácia Pártja tagságának bebörtönzése, ezzel a lépésével a kommunista vezetés kétségkívül megsértette az egyesülésre, szólásra, gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat.
Az erőszakos állami rendteremtést jól példázza a Falunkong rítus követőinek esete. Bár az ősi lelki módszernek mintegy százmillió követője akad az ázsiai országban, a hatóságok üldözik a módszer gyakorlóit. 1999 óta, amikor Csiang Cö-min betiltotta a szervezet működését, a Falunkong több ezer tagját kínozták meg, hurcolták internálótáborba, sokukat meg is ölték.
Továbbra is megoldatlan a tibeti kérdés. Hosszú évtizedek óta kulturális genocídium folyik a tartományban, amit súlyosbít a kínai lakosság tömeges betelepítése. Egyes becslések szerint már hétmillió kínai él ott a négy-öt millió tibeti mellett, a buddhista kolostorok és szerzetesek szigorú politikai ellenőrzés alatt állnak, a dalai láma képének és a nemzeti szimbólumok birtoklásáért komoly büntetés jár. Emberjogi szervezetek véleménye szerint a politikai foglyok száma több ezerre tehető Tibetben.
Kétségkívül a helyzet fintora, hogy miközben az illegális szervezetek és másképp gondolkodók Kínában szigorú állami felügyelet alatt állnak, a rendőrség képtelen megbirkózni a köztörvényes bűnözéssel. Tavaly a bűnügyek hetven százalékát nem tudták felderíteni az ázsiai országban, de úgy tűnik, a politikai ügyekre továbbra sem sajnálják az időt és a fáradságot.