Nem hittem a szememnek, mikor a hivatalos közlönyben megláttam a földtörvény új módosítását. Gyakorlott családi gazda vagyok, agrármérnökként szaktanácsadással is foglalkozom, így elég hamar átláttam a törvénykezők szándékán. Az viszont számomra is döbbenetet okozott, mikor felfedeztem: a jogszabály az áhított cél érdekében nagyvonalúan áthágja a nemzetközi szerződéseket és a magyar alkotmányt – mondja a püspökladányi Terdik György, aki Péchy Edittel, valamint Nagyidai Istvánnal közösen már az uniós csatlakozásunk utáni első munkanapon a taláros testülethez fordult. Az alaptörvényünk négy szakaszát is előcitáló beadványuk további sorsáról egyelőre nincs tudomásuk. Még nem kaptak értesítést arról, hogy mikor tűzi napirendjére az Alkotmánybíróság.
Csatlakozási szerződésünkben szerepel, hogy a belépésünket követő hét esztendeig még fenntarthatjuk a külföldiek és a hazai jogi személyek, gazdasági társaságok földvásárlásának tilalmát. Sőt, ha 2011-ben is fennállnak a magyarországi és a nyugati földárak közti drámai különbségek, ez a korlátozás további három esztendővel meghosszabbítható. Ebben a tudatban támogatta a tavaly április 12-i népszavazáson résztvevők többsége az ország uniós tagságát. Most azonban kijátszotta őket is a kormány, hiszen olyan törvénymódosítást vitt át a parlamentben, amelyik – semmibe véve a népfelség elvét – megszegi a népszavazás alapjául szolgáló csatlakozási megállapodást – állítja Terdik György.
Az agrármérnök szerint az egyik ilyen félrevezető trükk, amikor az új földtörvény a külföldiek tulajdonában lévő, úgynevezett egyéni cégeknek, egyszemélyes társaságoknak is lehetővé teszi a termőföld megvásárlását, tehát lehetőséget kínál a hétéves tilalom kijátszására. Ez az egyik olyan pont, amit a beadványt aláírók csatlakozási szerződésünkkel ellentétesnek találnak, egyúttal alkotmányellenesnek is, lévén, hogy alaptörvényünk előírja: egyetlen hazai jogszabályunk sem ütközhet a hazánkra kötelezően érvényes nemzetközi megállapodásokba. Hasonlóképp minősíthető szerintük az a rendelkezés is, amelyik a külföldiek letelepedését nem annak megtörténtéhez, hanem csupán egy nyilatkozathoz köti. E nyilatkozat birtokában már elindulhat a földhivatalokban a föld átírása. Ha utóbb kiderült, hogy a külföldi mégsem telepedett le, legfeljebb a megszerzett föld eladására kényszeríthető, ami nem gátolja meg abban, hogy szert tegyen az extra összegű spekulációs jövedelemre.
Az Alkotmánybírósághoz fordulók további érve, hogy az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatban lefektetett uniós alapelvekkel nem fér össze a magángazdálkodók és a társas vállalkozások közti különbségtétel a földhaszonbérlet terén. Méghozzá az előbbiek kárára, és az utóbbiak hasznára, hiszen a társaságok az egyéni termelőknek engedélyezett földterület többszörösét bérelhetik. Terdik György emellett a legdrámaibb fejleménynek a természetvédelmi oltalom alá eső területek piacra dobását tartja, hiszen az új törvény e téren is lehetőségeket nyit a külföldiek számára.
Kiskapuk tehát mindenütt, amit az agrármérnök meggyőződése szerint tudatos politikának köszönhetünk. Olyan állami törekvésnek, amelyik – sutba dobva az emberi jogok legelemibb normáit és a jogbiztonság követelményeit – mindent megtesz azért, hogy egy család ne rendelkezhessen a diktatúra által egyszer már elvett, ám a kilencvenes évek elején visszaszerzett birtoka felett. Ilyen sorsra jutott például a téeszek által osztatlan közös tulajdonba kiadott földek egy része is, amelyek szétmérését – az Orbán-kabinet alatt hozott törvény ellenére – minden eszközzel gátolja a kormányzat. Egészen addig, míg a közös parcellában csak papíron tulajdonos polgár a tortúrába bele nem fárad, és nem mond le a nevetséges összegű állami életjáradékért cserébe arról a szándékáról, hogy földjét egyszer valóban birtokba vegye. Jogállam-e az, ahol az ember nem rendelkezhet szabadon azzal, ami a tulajdona? Nem hasonlít-e a diktatúra eszközeihez a jelenlegi kormányzati gyakorlat? – teszi fel a kérdést Terdik György, aki szerint végeredményét tekintve a kettő ugyanaz: kényszerítés, korábban erőszakkal, most pedig jogi csűrcsavarással és piaci erőfölénnyel. Végső soron annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon egy jókora vagyon, amely a költségvetés lyukainak betömésére alkalmas. Ehhez az ügylethez kell a külföldi vevő. Nem kis részben a természetvédelmi területek és a nemzeti földalapban lévő állami vagyon feletti kótyavetye érdekében módosították tehát április végén viharos gyorsasággal a földtörvényt.
A várható alkotmánybírósági döntéstől függetlenül Terdik György úgy látja, hogy Magyarország területi integritásának és függetlenségének kérdése már nem annyira a törvényhozásban, mint inkább az emberek lelkében dől el majd. Ezért a legnagyobb veszély, amikor önként hátrálunk, mondunk le javainkról, jogainkról. S ugyanígy a legnagyobb sikert polgárai egyéni helytállása, öntudata, kitartása és küzdeni akarása hozhatja meg ennek az országnak. A beadvány aláírói sem tettek mást, minthogy nem törődtek bele a megváltoztathatatlannak kikiáltott folyamatokba. A maguk módján mindent megpróbálnak, hogy megfordítsák azt, amit károsnak találnak. De az ellen már nem tiltakoznának, ha mások is követnék a példájukat.
Árnövekedést jósolnak. A legóvatosabb előrejelzések szerint is két-háromszorosára nőhetnek a termőföldárak a következő esztendőkben Magyarországon. A www.foldbroker.hu internetes portálon olvasható földpiaci elemzés szerint már most folyamatos a drágulás, a hektáronkénti átlag jelenleg 350–450 ezer forint között jár. Az EU nyugati felében ugyanakkor – átszámolva – a 2–5 millió forintos árak a jellemzők. Az öt-tízszeres különbség fokozatosan csökken, ami minden más befektetésnél nagyobb, évi 30–40 százalékos hozamot jelent majd a földtulajdonosoknak.
