Nem tehetek róla, mostanában gyakran eszembe jutnak Orwell sorai: „Minden ember egyenlő, de némely ember egyenlőbb.”
Aki építkezett valaha, tudja, mennyi iratot kell beszereznie, mire a bonyolult eljárás végén megkaphatja az építési engedélyt. De úgy látszik, vannak esetek, amikor minden megy, mint a karikacsapás. Nem baj, ha hiányoznak a kötelezően előírt papírok. Nem baj, ha nem szabályos ez vagy az, az engedélyek kiadatnak.
Leírtuk már korábban is: nem egy építkezés körüli vitáról van itt szó, hanem arról, hogy van-e Magyarországon demokrácia és jogállam? Arról, hogy vannak-e egyértelmű törvények ebben az országban?
De vegyük sorra, mi történt eddig. Rövidítve, hogy ne terheljük az olvasót az ügy túlságosan tekervényes részleteivel.
A beruházó minden engedélyt megkapott a kecskeméti polgármesteri hivatal illetékes osztályától. Az elvi építési engedélyt, majd az építési engedélyt. Gyorsan. Nem volt akadály, hogy hiányoztak a szakhatósági hozzájárulások (nem volt jogerős környezetvédelmi engedély, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem járult hozzá az engedélyek kiadásához.) Az sem számított, hogy szakmai és civil fórumok túlméretezettnek, környezetébe nem illőnek tartják a tervezett épületet.
A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal mint az első fokú építési hatóság felügyeleti szerve vizsgálta az elvi építési engedélyezés kiadásának körülményeit, és a megyei főügyészséghez fordult. A főügyészség 2004 januárjában több mulasztásos törvénysértést állapított meg, de akkor nem óvta meg az elvi építési engedély kiadását. (Ha megteszi, a jegyzőnek vissza kellett volna vonnia az engedélyt.) Az ügy előrehaladtával a megyei közigazgatási hivatal és az építészkamara a Legfőbb Ügyészséghez fellebbezett. A megyei főügyészség csak az ott lezajlott vizsgálat után, 2004 májusában óvta meg előbb az elvi építési, majd az építési engedélyt, és elrendelte az építési engedély végrehajtásának felfüggesztését. A megyei főügyészhelyettes úgy tájékoztatta e sorok íróját, az építkezést akkor is le kell állítani, ha a főjegyző nem ért egyet az óvással. Ebben az esetben viszont az összes iratot át kell adnia a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalnak, és az hozza meg a döntést.
Peredi Katalin főjegyző nem értett egyet sem az elvi építési engedély, sem az építési engedély elleni óvással, az iratok mégsem kerültek át a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. A beruházó elfogultságot jelentett be a hivatal ellen Fegyverneky Sándornál, a tavaly szeptemberben megalakult Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal főigazgatójánál. A főigazgató tüstént elfogadta a beruházó kérését, és a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt jelölte ki másodfokú ügyintézésre. Az érintettet nem kérdezték meg.
„Nem szoktuk megkérdezni, mert ha az ügyfél [azaz az építtető] kizárásra irányuló kérést terjeszt elő, az már elég indok a döntéshez” – válaszolta a főigazgató a helyi napilap újságírójának kérdésére, az államigazgatási törvényre hivatkozva.
Áprilisban maga Fegyverneky Sándor nyilatkozta egy országos szakmai testület elnökének írott levelében: „A hozzám eljutott dokumentumokból megállapítható, hogy a megyei közigazgatási hivatal mint felügyeleti szerv a tőle elvárható objektivitással és szakszerűséggel vizsgálta ki a Malomcenter elvi engedélyezésének ügyét”. Mitől lett vajon néhány hét múlva elfogult ugyanez a hivatal?
Ugyanebben a levélben Fegyverneky Sándor megállapítja: „Az elvi engedély kiadásával összefüggő szabálytalanságok teljeskörűen ismertek”, de mivel már legfelsőbb ügyészi szinten foglalkoznak az üggyel, párhuzamos vizsgálatnak nem lehet helye.
De térjünk vissza oda: miért folytatódott az építkezés annak ellenére, hogy az építési engedély végrehajtását a főjegyző felfüggesztette. A befektető kifogást emelt a felfüggesztés ellen. A kifogásnak Peredi Katalin helyt adott, és budapesti szakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy leállítható-e a munka. Tette ezt azért, mint mondta, mert az építők olyan technológiával dolgoznak, amelyet Kecskeméten eddig nem alkalmaztak. A budapesti szakértő szerint addig nem lehet felfüggeszteni a munkát, amíg el nem végzik a környező közterület állékonyságának biztosítását.
Egy másik építésügyi szakértő – kecskeméti – másként látja a helyzetet. A környezetvédelemmel is foglalkozó Kecskeméti Fiatalok Egyesületének írott levelében, amelyben a budapesti szakértő véleményét vitatja (egy újságcikkre hivatkozva), úgy nyilatkozott, műszaki-szakmai indokok alapján: „semmi akadálya nem lehet a földmunkák leállításának”, a kivitelezés felfüggesztése nem veszélyezteti a biztonságot.
A Kecskeméti Fiatalok Egyesülete a főjegyzőnek írt levelében kéri az építkezés azonnali, feltétel nélküli leállítását. A fiatalok törvénysértőnek tartják, hogy az építési munkák folytatódnak – már a pincetömb földjének kiemelését is megkezdték –, miközben a létesítménynek nincs végrehajtható építési engedélye.
Minderről levélben tájékoztatták a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt is.
Ez a hivatal azonban június 28-án úgy döntött – amint vezetőjétől, Petrik Jánostól megtudtuk –, hogy nem történt sem törvénysértés, sem jogszabálysértés.
Kós Hubert
Kós Hubert odapörkölt az oroszoknak, kész visszavágni Budapestért a vb-n
