A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) felmérése szerint még áprilisban sem kötötték meg az idei béralkukat a munkahelyek negyven százalékánál, ezért időben el kell kezdeni a felkészülést a jövő évi bértárgyalásokra – mondta lapunknak Wittich Tamás. A konföderáció elnöke szerint a kormány lovat adott a munkaadók alá akkor, amikor a „túlzott bérkiáramlással” magyarázta a versenyképesség romlását. Az általa képviselt területeken az MSZOSZ átlagosan bruttó 6–8 százalékos béremelkedést mért, ám ennek „szórása” 2–11 százalék közé esik. Reálértéken pedig mindössze 0,8 százalékos emelkedés valósult meg idén. – Mindezek tükrében az országos bérajánlásról szóló tárgyalásokon a gazdaság teljesítőképességével megegyező reálbér-növekedést, az adók és a járulékok együttes csökkentését követeljük jövőre – közölte Wittich. Szerinte a bérfelzárkóztatási programról is tárgyalni kell, hogy a kormányzati ciklus alatt harmincszázalékos béremelkedés valósuljon meg.
A közüzemi területeket képviselő Autonómok elnöke nem tart a bértárgyalások elhúzódásától, Borsik János szerint erős helyi szakszervezeti jelenléttel időben megköthetők a megállapodások. A közszféra tavaly óta húzódó bérvitájára és a versenyszféra idei tapasztalataira hivatkozva Borsik nem bruttó-, hanem reálértéket rögzítő megállapodás megkötését tartja szükségesnek, mivel így elkerülhető a változó infláció miatti szokásos vita. – Minimum a GDP-vel megegyező, azaz legalább négyszázalékos reálbér-növekedés szükséges jövőre – fogalmazott. Szerinte a stagnáló foglalkoztatottságról és a feketemunkáról is tárgyalni kell, ez utóbbi például három-négyszáz milliárd forintos kiesést jelent az államnak, amit az aktív dolgozók fizetnek meg. Úgy vélte, egyedül Medgyessy Péter kormányfő személyes döntésén múlik, hogy megkezdődik-e a bérfelzárkóztatási program kidolgozása.
Villámárvizek teszik lehetetlenné az élet normális működését országszerte + videók
