Látványos parádéval ünnepelték a szuverenitás kinyilvánításának 13. évfordulóját. A Vörös téren az Orosz Föderáció 89 jogalanyát bemutató, népviseletbe öltözött, valamint I. Péter cár korabeli és orosz történelmi viseletekben pompázó csoportok vonultak fel. Mint a teátrális show-t megtekintő Vlagyimir Putyin fogalmazott, az Oroszország napját a helyszínen ünneplők mindazokat képviselték, akik munkájukkal hozzájárultak az ország nagyságához, felvirágoztatásához, akik Oroszországot a világ szabad, demokratikus és befolyásos államai között szeretnék látni. Az orosz elnök ismét hitet tett a föderális berendezkedés és a polgári társadalom építése mellett, kiemelve, hogy az utóbbi években az ország egyesítésével a gazdaságot stabilizálva sikerült erősíteni Moszkva nemzetközi pozícióit.
Eközben a grúz hatóságok azzal vádolták meg Moszkvát, hogy 150 teherautóból álló konvoj érkezett Dél-Oszétiába az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiából, s a járművek között voltak olyanok, amelyeken csapatokat szállítottak, míg más járművek rakétavetőkkel, gépfegyverekkel voltak felszerelve. Mihail Szaakasvili grúz államfő „nem igazán barátságos lépésnek” minősítette az orosz katonai konvoj bevonulását. Az orosz védelmi minisztérium, valamint dél-oszétiai tisztviselők cáfolták az értesülést, bár egy észak-oszétiai orosz katonai tisztviselő azt mondta, hogy élelmiszert és tartalék alkatrészeket tartalmazó szállítmányt küldtek a térségbe. S hogy még bonyolultabb legyen a helyzet az amúgy is feszült térségben, mindezzel egy időben Eduard Kokojti, a szakadár grúz autonóm köztársaság vezetője azt vetette a tbiliszi vezetés szemére, hogy szombat reggel Dél-Oszétiában nagyszámú grúz csoportot tartóztattak fel, majd megismételte egyesülési szándékát Oroszországgal. Megfigyelők szerint a hét végén történtek, a kölcsönös és folyamatos provokációk is igazolják, hogy a befolyásért folyó kaukázusi játszma következő terepe Adzsária után Dél-Oszétia.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított