Ukrajna komoly változások előtt áll, s a hangos politikai viták központjában az alkotmány módosítása van. A parlament elnökeként nem lehetett egyszerű kordában tartani a túláradó indulatokat. Miként ítéli meg az elmúlt hónapok vitáinak fényében az ukrán demokrácia állapotát, a politikai kultúra minőségét?
– Nincs olyan mérleg, amelyen lemérhető és értékelhető lenne egy-egy demokrácia, és milliméter pontossággal kijelölhetnénk a helyét egy képzeletbeli európai ranglistán. Az ukrajnai demokráciára az a jellemző, hogy a mögöttünk hagyott tizenhárom esztendő alatt felszámoltuk a totalitárius múlt megszámlálhatatlan megtorlási technikáját, és leraktuk a demokratikus jogállam alapjait. Az országban kialakult a többpártrendszer, elfogadtuk az új alkotmányt, és demokratikusan működik a parlament. Másrészt viszont több szempontból is ellentmondásokkal terhes az ukrajnai demokrácia. Az alkotmányban és az ukrán törvényekben lefektetett demokratikus, európai jogelvekkel ellentétes azoknak a pénzpolitikai csoportoknak, az úgynevezett oligarcháknak a politikai és gazdasági dominanciája, amelyek érdekeik védelmében megpróbálják a társadalomra erőltetni a demokratikus folyamatoktól távoli, saját játékszabályaikat. A kölcsönös előnyökre épülő európai együttműködés, a szegénység felszámolása és egy tehetős középosztály kialakulása révén szeretnénk felzárkózni az európai demokráciák szintjére. Mindezekkel együtt Ukrajna még sokáig képtelen lesz megfelelni az EU-tagsággal összefüggő demokráciaelvárások koppenhágai kritériumainak, ha a lakosság nem érzékeli, hogy Európa is érdekelt a komoly ukrajnai gazdasági projektek megvalósulásában, és bizonyos szinten hajlandó kivenni a részét ebből a munkából. Tehát nemcsak Ukrajna, hanem Európa is válaszút előtt áll.
– Megalapozottnak tartja-e ma Ukrajnában a parlamentnek nagyobb hatáskört biztosító terveket, amelyeket legtöbben Kucsma elnök és köre hatalomátmentési trükkjének részeként értékelnek?
– Ukrajna csupán tizenhárom éve nyerte el függetlenségét. Ekkor elsősorban arra volt szükség, hogy a kormányzati erőfeszítések egy olyan központban koncentrálódjanak, amely az önálló állam felépítéséhez elengedhetetlen összes modern követelménynek megfelelt. Ilyen központ lehetett és a gyakorlatban lett is az állam elnöke. Ma már látjuk, hogy a legfontosabb államalkotó funkciók teljesültek. Megtörtént Ukrajna állammá alakulása. Most azonban mozgósítani kell minden nemzeti – elsősorban szellemi – tartalékunkat az országépítésre, a gazdasági fejlesztésre és az emberek életminőségének javítására. Ennek a legkézenfekvőbb módja – erről tanúskodik az európai példa is – a demokrácia és a parlamentarizmus fejlesztése.
– A jelenlegi helyzetet jól illusztrálja a nemzetközi szervezetek részéről is sokat bírált munkácsi választások körüli botrány. Hol tart jelenleg ennek a kivizsgálása?
– Az ukrán parlament meghallgatta és megvitatta az igazságügyi szervek tájékoztatóját a Munkács város első emberének megválasztása körül kialakult helyzetről, s határozatban köteleztük az illetékes szerveket a tárgyilagos és részletes vizsgálat lefolytatására, és az ebből következő intézkedések meghozatalára. A vizsgálat eredményéről szóló beszámoló egyébként éppen ma kerül a Legfelső Tanács elé.
– Az ukrán belpolitikai átalakulások mellett a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is fontos év az idei. Miként hat országaink viszonyára Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz?
– Az ukrán–magyar kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi években dinamikusan fejlődtek. 2003-ban csaknem másfélszeresére nőtt a kétoldalú kereskedelem volumene, és elérte az 1,3 milliárd dollárt. Az új körülmények között az ukrán–magyar gazdasági együttműködés előtt nagyobb távlatok nyílnak a transzkontinentális forgalom vonatkozásában is. Ennek érdekében együttműködésre van szükség az új szállítási és logisztikai létesítmények létrehozásában, illetve a már meglévők korszerűsítésében, be kell kapcsolódnunk a nemzetközi közlekedési folyosók építését és használatát célzó európai projektekbe. Mindkét ország érdekelt a határ menti és a határokon átívelő együttműködésben. Az ukrán–magyar kereskedelmi kapcsolatok azonban már 2003-ban az EU elvei alapján bonyolódtak. Éppen ezért joggal feltételezzük, hogy Magyarország uniós tagsága a jövőben sem fogja kedvezőtlenül befolyásolni kétoldalú kereskedelmünk dinamikáját. Hisszük, hogy Magyarország az EU tagjaként is olyan baráti szomszéd ország marad, amellyel magas szintű politikai és kiterjedt gazdasági kapcsolatokat ápolunk.
Tiltakozás Sevcsenko szobra miatt. A Magyarországon élő ukránok közössége azzal a kéréssel fordult Konsztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszterhez, hogy próbálja megakadályozni Tarasz Sevcsenko emlékművének Budapesten történő felállítását, elejét véve annak a nemzetközi botránynak, amelyet az esemény kiválthat. Az ukrán önkormányzat tagjai szerint ugyanis az emlékmű, amelyet az ukrán házelnök jelenlétében akarnak felavatni, merő eltorzítása annak a képnek, amely az ukránokban él Sevcsenkóról. Úgy vélik, a tervezett emlékműnek semmi köze nincs ahhoz a „történelmi archoz, amely szimbólumként él az ukrán népben”. Felhívásukban a magyarországi ukránok figyelmeztetnek, ha az emlékmű felállítását nem sikerül megakadályozni, akkor tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, és mindenütt ott lesznek, ahol a Volodimir Litvin vezette parlamenti küldöttség vendéglátóinak kíséretében megjelenik. (Sz. G.)
