Ukrajna több figyelmet vár Európától

Függetlenségének tizenhárom éve alatt Ukrajna nagy utat tett meg a társadalom, a gazdaság és a politikai intézményrendszer átalakításában, a demokrácia megerősítésében, az európai elvárásoknak azonban nem tud megfelelni, ha a lakosság nem érzi a Nyugat konkrét projektekben is megnyilvánuló érdeklődését, segítségét – nyilatkozta lapunknak ma kezdődő budapesti tárgyalásai előtt Volodimir Litvin, az ukrán parlament, a Legfelső Tanács elnöke, aki ezt megelőzően Leonyid Kucsma államfő adminisztrációjának vezetőjeként szintén komoly befolyással bírt az átalakítás folyamatára.

Ukrajna komoly változások előtt áll, s a hangos politikai viták központjában az alkotmány módosítása van. A parlament elnökeként nem lehetett egyszerű kordában tartani a túláradó indulatokat. Miként ítéli meg az elmúlt hónapok vitáinak fényében az ukrán demokrácia állapotát, a politikai kultúra minőségét?
– Nincs olyan mérleg, amelyen lemérhető és értékelhető lenne egy-egy demokrácia, és milliméter pontossággal kijelölhetnénk a helyét egy képzeletbeli európai ranglistán. Az ukrajnai demokráciára az a jellemző, hogy a mögöttünk hagyott tizenhárom esztendő alatt felszámoltuk a totalitárius múlt megszámlálhatatlan megtorlási technikáját, és leraktuk a demokratikus jogállam alapjait. Az országban kialakult a többpártrendszer, elfogadtuk az új alkotmányt, és demokratikusan működik a parlament. Másrészt viszont több szempontból is ellentmondásokkal terhes az ukrajnai demokrácia. Az alkotmányban és az ukrán törvényekben lefektetett demokratikus, európai jogelvekkel ellentétes azoknak a pénzpolitikai csoportoknak, az úgynevezett oligarcháknak a politikai és gazdasági dominanciája, amelyek érdekeik védelmében megpróbálják a társadalomra erőltetni a demokratikus folyamatoktól távoli, saját játékszabályaikat. A kölcsönös előnyökre épülő európai együttműködés, a szegénység felszámolása és egy tehetős középosztály kialakulása révén szeretnénk felzárkózni az európai demokráciák szintjére. Mindezekkel együtt Ukrajna még sokáig képtelen lesz megfelelni az EU-tagsággal összefüggő demokráciaelvárások koppenhágai kritériumainak, ha a lakosság nem érzékeli, hogy Európa is érdekelt a komoly ukrajnai gazdasági projektek megvalósulásában, és bizonyos szinten hajlandó kivenni a részét ebből a munkából. Tehát nemcsak Ukrajna, hanem Európa is válaszút előtt áll.
– Megalapozottnak tartja-e ma Ukrajnában a parlamentnek nagyobb hatáskört biztosító terveket, amelyeket legtöbben Kucsma elnök és köre hatalomátmentési trükkjének részeként értékelnek?
– Ukrajna csupán tizenhárom éve nyerte el függetlenségét. Ekkor elsősorban arra volt szükség, hogy a kormányzati erőfeszítések egy olyan központban koncentrálódjanak, amely az önálló állam felépítéséhez elengedhetetlen összes modern követelménynek megfelelt. Ilyen központ lehetett és a gyakorlatban lett is az állam elnöke. Ma már látjuk, hogy a legfontosabb államalkotó funkciók teljesültek. Megtörtént Ukrajna állammá alakulása. Most azonban mozgósítani kell minden nemzeti – elsősorban szellemi – tartalékunkat az országépítésre, a gazdasági fejlesztésre és az emberek életminőségének javítására. Ennek a legkézenfekvőbb módja – erről tanúskodik az európai példa is – a demokrácia és a parlamentarizmus fejlesztése.
– A jelenlegi helyzetet jól illusztrálja a nemzetközi szervezetek részéről is sokat bírált munkácsi választások körüli botrány. Hol tart jelenleg ennek a kivizsgálása?
– Az ukrán parlament meghallgatta és megvitatta az igazságügyi szervek tájékoztatóját a Munkács város első emberének megválasztása körül kialakult helyzetről, s határozatban köteleztük az illetékes szerveket a tárgyilagos és részletes vizsgálat lefolytatására, és az ebből következő intézkedések meghozatalára. A vizsgálat eredményéről szóló beszámoló egyébként éppen ma kerül a Legfelső Tanács elé.
– Az ukrán belpolitikai átalakulások mellett a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is fontos év az idei. Miként hat országaink viszonyára Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz?
– Az ukrán–magyar kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi években dinamikusan fejlődtek. 2003-ban csaknem másfélszeresére nőtt a kétoldalú kereskedelem volumene, és elérte az 1,3 milliárd dollárt. Az új körülmények között az ukrán–magyar gazdasági együttműködés előtt nagyobb távlatok nyílnak a transzkontinentális forgalom vonatkozásában is. Ennek érdekében együttműködésre van szükség az új szállítási és logisztikai létesítmények létrehozásában, illetve a már meglévők korszerűsítésében, be kell kapcsolódnunk a nemzetközi közlekedési folyosók építését és használatát célzó európai projektekbe. Mindkét ország érdekelt a határ menti és a határokon átívelő együttműködésben. Az ukrán–magyar kereskedelmi kapcsolatok azonban már 2003-ban az EU elvei alapján bonyolódtak. Éppen ezért joggal feltételezzük, hogy Magyarország uniós tagsága a jövőben sem fogja kedvezőtlenül befolyásolni kétoldalú kereskedelmünk dinamikáját. Hisszük, hogy Magyarország az EU tagjaként is olyan baráti szomszéd ország marad, amellyel magas szintű politikai és kiterjedt gazdasági kapcsolatokat ápolunk.

---