Űrszonda a Szaturnusz körül

Elérte a Szaturnuszt a Cassini, a magyar kutatók részvételével megépített amerikai űrszonda, amely négy éven át továbbít tudományos adatokat a Földre. A szonda már ma megkezdi a képek és adatok továbbítását a pasadenai irányítóközpontba.

Ma pályára áll az amerikai Cassini űrszonda, amely a következő négy év alatt hetvenhatszor kerüli meg a Szaturnuszt, és közelről is szemügyre vesz néhányat a planéta harmincegy ismert holdja közül – adta hírül az AP. Mivel a szonda pályája túl messze esik a Naptól, így energiaellátását nem biztosíthatják napelemek, nukleáris energia termeli számára az áramot. Fellövését ezért az esetleges baleset súlyos következményeitől tartó csoportok tiltakozó akciói kísérték, de szerencsére nem történt baj. Már csaknem hét éve tart célja felé, s ezalatt több mint 3,5 milliárd kilométert tett meg. Ma begyújtják fékezőrakétáját, s a tervek szerint annyira lelassul majd, hogy örökre foglyul ejti a Szaturnusz gravitációs tere. Így a gázóriás (a Szaturnusznak nincs szilárd magva) műholdja lesz. Előbb azonban át kell hatolnia a bolygó két gyűrűje közötti résen, amelyet hozzá hasonlóan a Szaturnusz négy holdját egykoron felfedező csillagászról, Cassiniről neveztek el. A szonda már ma megkezdi a képek és adatok továbbítását a pasadenai irányítóközpontba a titokzatos világról. A szonda leszállóegysége, a Huygens januárban megkísérli a leereszkedést a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra. A vállalkozás kockázatos, ezért már a bizonytalan kimenetelű földet érés előtt felvételeket készít a környezetéről, és továbbítja azokat a Földre.
A bolygóközi szonda tizenhét ország együttműködésének köszönheti létét. A Huygenst az európai űrkutatási ügynökség (ESA) építette, a Cassini fedélzetén lévő magnetométer és a plazma spektrométer földi ellenőrző berendezéseit pedig magyar kutatók, az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének (RMKI) szakemberei hozták létre. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA díjjal is honorálta magas színvonalú tevékenységüket.