A választási törvény előírja: ha a jelöltek közül senki sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, akkor két hét múlva második menetet tartanak, amelyben csak a két legsikeresebb elnökjelölt méri öszsze programját, népszerűségét, illetve több, ha azonos számú szavazatot kapnak. A második fordulóban pedig az győz, aki több szavazatot szerez. A központi választási bizottságnak legkésőbb 96 órával a tegnapi szavazás befejezése után, vagyis június 17-én este nyolcig közzé kell tennie a hivatalos végeredményt. Ám nem hivatalos adatok a szavazás befejezése után egy-két órával már ismertekké váltak.
Nyolc és fél ezer szavazóhelyen fogadták a bizottságok a polgárokat. Több helyütt az érdekelt pártok és koalíciók képviselői mellett jelen voltak a nemzetközi megfigyelők is. Az EBESZ-től 19, az EU-ból 31, az ET-től 15, Szlovákiából 16, az oroszoktól pedig 3 megfigyelő érkezett.
Koszovó szerbek lakta vidékein is megtartották a szavazást, a polgárok itt 240 helyen voksolhattak. Az albánok, mint várható volt, ezúttal sem vettek részt a választásokon. A dél-szerbiai albánság ugyancsak a bojkottot választotta. Első ízben fordult elő, hogy lehetővé tették a külföldön élő szerbiai polgároknak is a szavazást, de csak abban az országban, ahol száznál több szavazásra jogosult polgár fejezte ki részvételi szándékát. Harminchárom szavazóhelyet nyitottak 17 országban. A börtönök lakói is élhettek állampolgári jogukkal. A hágai törvényszék scheveningeni fogdájának tizenhárom foglya is kifejezte óhaját, hogy voksolhasson a szerbia-montenegrói követségen megnyílt szavazóhelyen. Nem volt közöttük sem Szlobodan Milosevics volt elnök, pedig pártja jelöltet állított, sem Vojiszlav Seselj, a radikálisok vezetője, akinek helyettese Tomiszlav Nikolics elnökjelölt.
A mostani elnökválasztásokat nem fenyegette az a veszély, hogy érvénytelenek lesznek, kiiktatták ugyanis a cenzust, amely kötelezővé tette az 50 százalékosnál nagyobb részvételi arányt.
Patten javaslata. Chris Patten kijelentette, hogy a Szerbia-Montenegrónak mint az ENSZ tagországának kötelessége kiszolgáltatni a hágai vádlottakat a nemzetközi törvényszéknek, ha közeledni kíván az EU-hoz. Az első lépés pedig, hogy olyan vezetőt válasszon, aki ezt a közeledést szavatolja is. Tehát hogy a többség által az EU elfogadható legyen. Közben Carla del Ponte asszony, hágai főügyész kijelentette, hogy Radovan Karadzsicsot a hónap végéig kiszolgáltatják, ugyanis 28-án és 29-én lesz az isztambuli NATO-csúcs. Ha Bosznia-Hercegovina csatlakozni kíván a békepartnerségi programhoz, akkor a körözötteket Scheveningenbe kell szállítani. (S. I.)
