A földművelésügyi tárca vezetője a Bruxinfónak nyilatkozva elmondta, Magyarország azért ért egyet a reformmal, mert a jelenlegi uniós cukorrezsim a nagy nemzetközi nyomás miatt (WTO-tárgyalások) nem lesz fenntartható, s a mesterségesen magas ár óriási termékfelesleggel is párosul, amelynek értékesítése exportszubvenciók formájában újabb milliárdokba kerül. A kormány ugyanakkor a mérsékelt piaci liberalizációt és kvótacsökkentést támogatja, mert az az átlagos hatékonyságú magyar termelő számára is biztosítja a fennmaradást.
A cukorrezsim radikális átalakítására múlt szerdán tett javaslatot az Európai Bizottság, amelynek értelmében az intézményes támogatási (intervenciós) ár két lépcsőben, három év alatt tonnánként 632 euróról 421 euróra csökkenne. Az elképzelés szerint a központi felvásárlást megszüntetnék, s azt magántárolási rendszerrel váltanák fel, az A és B kvótákat összevonnák, és a teljes termelési kvóta nagyságát négy év alatt 2,8 millió tonnával csökkentenék 17,4 millió tonnáról 14,6 millió tonnára. Emellett a tervek szerint kétmillió tonnával csökkenne, 2,4 millió tonnáról 0,4 millió tonnára az exporttámogatásban részesülő cukormennyiség is. A termelőket az árcsökkentésből származó bevételveszteségekért a veszteség hatvan százalékáig kárpótolnák az erre a célra bevezetett és a termeléstől elválasztott közvetlen jövedelemtámogatásokkal, amelyek eddig nem léteztek a cukorágazatban. Lehetővé válna a termelési kvótákkal való kereskedés a tagállamok között, az uniós cukorszektor szerkezetváltásának elősegítése érdekében.
Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (CIE) igazgatója a tervezett uniós cukorreformmal kapcsolatban elmondta, az új tagországok termelői eleve hátrányos helyzetből indulnak a régi tagok termelőivel szemben, akiknek harmincévnyi előnyük van. A különbség azonban – legalább részben – kiegyenlíthető lett volna, ezért nem kértünk többek között derogációt, mert bíztunk abban, hogy a magasabb árakat tartalmazó uniós cukorrendtartás segítségével a hazai cukoripar megerősödhet, felzárkózhat, s nyugodtabban várhatja a 2008–2009 táján amúgy is esedékes cukorreformot. Úgy, hogy a nemzeti kvótánkat is megőrizhettük volna – hangsúlyozta a szakember.
A jelenlegi elképzelések túl gyorsak és túl radikálisak, emiatt fennáll a veszélye, hogy cukorkvótánk egy részét elveszítjük. Ennek az esélye azért nagy, mert az EU gyakorlatilag el akarja tüntetni a B kvótát, s csak a 14,6 milliós A kvótát akarja meghagyni. Ha azonban lehetővé válik a kvóták tagországok közötti kereskedelme is, vagy ezt a közös kvótát nem minden tagország, hanem csak hét-nyolc „kivételezett“ tagállam között osztják fel, akkor könnyen előállhat, hogy eltűnik a magyar cukorkvóta, s akkor megszűnhet a hazai cukortermelés is. Ezért fontos, hogy olyan reformra kerüljön sor, amely lehetőséget ad az átlagos termelők fennmaradására is – figyelmeztetett a szakember.
A lengyel mezőgazdasági miniszter a jelenlegi formájában elveti az uniós cukoripari reformot, szlovák kollégájának alapvetően nincs kifogása ellene, de legkorábban csak 2007-től látja megvalósíthatónak – tájékoztatott a távirati iroda. Wojciech Olejniczak szerint a reformot el kellene halasztani, minél később lépne életbe, annál jobb lenne. Mint Brüsszelben elmondta, Lengyelország csak bizonyos feltételek mellett tudná támogatni a reformot: magasabb termelési korlátot követel, s az EU-tagországok között a termelési kontingensekkel történő kereskedelmet is elveti. Lengyelország, az EU harmadik cukortermelője az uniós reform értelmében – amely 2005 júliusától a termelési mennyiségeket 15 százalékkal csökkentené – csak 1,4 millió tonna cukrot állíthatna elő. Lengyelország annak ellenére veti el a reformot, hogy az Európai Bizottság azt javasolta: a lengyel cukorrépa-termelők a reform kezdetétől már az EU közvetlen támogatásainak 100 százalékát kapják.
Őszig nincs döntés gabonaügyben. Az Európai Bizottság legkorábban szeptemberben tud megoldást kínálni a magyar gabonafelesleg értékesítésének problémájára, amikor a magyar fél a betakarítási adatokról beszámolt, és rendelkezésre áll az egész uniót érintő egységes gabonamérleg, mert Brüsszel csak az uniós adatok birtokában dönthet a feleslegek értékesítésének közös kasszából történő finanszírozásáról. Magyarországon idén a kedvező időjárásnak köszönhetően rekordtermés várható gabonából, amely mintegy kétmillió tonnával haladja meg a hazai szükségleteket. Németh Imre agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ősszel két megoldás jöhet szóba: export-visszatérítés, vagy a Magyarország számára kedvezőbb időszakos pályázati export-visszatérítés igénylése.
