Az Amerikai Egyesült Államok 1980-ban bojkottálta a moszkvai olimpiai részvételt a Szovjetunió afganisztáni katonai inváziója miatt. 1984-ben Los Angelesben rendezték a nyári olimpiai játékokat. A Szovjetunió (SZU) vezetői elégtételt akartak venni a négy évvel azelőtti presztízsveszteségért, ezért a SZU és több akkori szocialista ország sportolói – kivéve Kínát, Romániát és Jugoszláviát – távol maradtak az olimpiától.
Magyarországon a döntést ebben a kérdésben – az akkori sportvezetés lobbizása ellenében – Kádár János és az MSZMP Politikai Bizottsága hozta meg. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1984. május 16-án, Buda István elnök vezetésével szavazott az olimpiai részvételről, és egyetlen ellenszavazattal (Jacsó István, a kézilabda-szövetség elnökségi tagja mert szembeszegülni egyedül az állampárti elhatározással) végül egyetértett a politikai döntéssel. Schmitt Pál, aki akkor a MOB főtitkára és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja volt, nem vett részt a döntésben, Bulgáriában tartózkodott a szavazás idején. Az olimpiai részvétel lemondása a Kreml nagybeteg pártfőtitkárának, a kérészéletű birodalmi vezetőnek, Konsztantyin Csernyenkónak a kérésére történt. Kádár János ebben a kérdésben nem akart szembeszegülni a szovjet nómenklatúra birodalmi presztízsével, a magyar párt- és sportvezetés nem akart kilógni a sorból.
A sportolók, akik a végleges döntés meghozataláig lelkiismeretesen készültek az olimpiára, dühösen, keserű szájízzel vették tudomásul a politikai döntést, hogy nem utazhatnak ki az olimpiára. Az országban többen nyílt levélben tiltakoztak a MOB és az MSZMP vezetőinél a döntés ellen. A korabeli magyar sajtó hallgatása mellett a szamizdatban megjelent Külön Beszélő 1984. júliusi száma adta hírül a döntés ellen tiltakozó levelet 26 aláíró névsorával, és a bojkott elleni aláírásgyűjtő ív szövegét Magyarok az olimpiáért címmel.
Az ellenzék radikális irányzatához tartozó Inconnu csoport és Krassó György is megkísérelték, hogy utcai megmozduláson tiltakozzanak az olimpia bojkottja ellen. A Történeti Levéltárban őrzött napi operatív jelentések szerint az ellenzéki tiltakozók röpcédulákat és öntapadós matricákat terjesztettek Budapesten 1984 májusában. „A SZETA május 29-én tartott szemináriumán B. Péter a kb. 50 jelenlévőnek az Inconnu csoport legújabb kiadványát árusította, és a már ismert »Bojkott« feliratú, öntapadós matricát osztogatta. A hírforrással közölte, hogy ezeket házak falára ragasztják, és részére is átadott 10-15 darabot terjesztés céljából.” A röplapakció két legfőbb gyanúsítottja az Inconnu csoport két tagja, Bokros Péter és Molnár Tamás ellen ekkor már „Amatőrök” fedőnéven bizalmas nyomozást folytatott a Szolnok megyei RFK III/III-as osztálya. A röplapokon tiltakozó megmozdulásra hívtak fel az olimpiai bojkott ellen.
A maroknyi összegyűlt tiltakozót 1984. június 4-én, a Blaha Lujza téren rendőrségi igazoltatásokkal sikerült viszszariasztani a röpcédulán jelzett „nagygyűlés” megtartásától, derül ki az Olimpia című rendkívüli eseménydossziéból. Az akkori érdektelenség és szórványos tiltakozás jól példázta, hogy egy meghozott politikai döntés megváltoztatására menynyire nem volt elegendő tömeges erő, még olyan, a nemzeti öntudatot érintő ügyben sem, mint az olimpiai részvétel.
A röplapakció miatt indított nyomozást két év után zárta le a BRFK III/III–D alosztálya, „a tettest nem sikerült felderíteni” megjegyzéssel. Bár az iratokból kiderül, hogy az ügyben gyanúsítottként felmerült Bokros Péter és Molnár Tamás személyére folyamatosan gyűjtötték a terhelő bizonyítékokat, és ahogy az egyik jelentés fogalmaz, nevezettek „kapcsolatunk szeme láttára több „Bojkott”-címkét ragasztottak ki a metrószerelvényben”, mégsem került sor nyílt eljárásra az ügyben. A pártállam vezetői beérték a titkos adatgyűjtés folytatásával.
Feltehető a mostani évfordulós viszszaemlékezések olvastán, hogy Kádár és vezetőgarnitúrája ebben az esetben kényszeredetten követte a szovjet döntést. Az akkori pártvezetés néhány tagja, például Békesi László is megpróbálta Kádárt jobb belátásra bírni, de lobbizásuk nem vezetett eredményre. És a csekély hatású tiltakozó akció megtorlására azért nem került sor, mert a pártvezetés nem akart ügyet kreálni ebből a nemzetközi presztízsét csökkentő olimpiai bojkottból, hanem mihamarabb el akarta felejteni az ügyet.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
