Jelenleg a magyarországi termőföld hektáronkénti átlagára messze nem éri el a cseh, a szlovák vagy éppen a lengyel átlagárakat, s körülbelül azonos áron kereskednek vele, mint az orosz földekkel. Míg Lengyelországban egy hektár termőföld megközelítőleg 6500 euró, Szlovákiában 6000 euró, Csehországban 5300 euró, addig Magyarországon a termőföld hektáronként 2000 euró körüli áron kelhet el. S itt nem tettünk említést a „régi” EU-tagországokról: például Hollandiában egy hektár 15 ezer euróba kerül, míg Franciaországban 8500 eurós hektáronkénti átlagárral számolhatunk.
Egy hektár jobb minőségű mezőgazdasági termőföld jelenleg Magyarországon átlag 450–500 ezer forintért (vagyis körülbelül 2000 euróért) kelhet el, de ezen belül természetesen nagy a szóródás. A termőföld értékét, minőségét aranykoronában fejezik ki. A gyenge minőségű föld ára 5 és 15, a közepes minőségűé pedig 15 és 20 aranykorona közé esik, míg a 30 vagy annál magasabb koronaértékű föld már nagyon jó minőségű termőföldet jelent. A legolcsóbbak a homoki földek, amelyeknél az állam – a termőföldért életjáradékot program következményeként – meghatározta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ezek hektáronkénti értékét nem határozhatja meg 60 ezer forintnál kevesebbért – nyilatkozta lapunknak Baki Ádám, az Agroglobe Kft. ügyvezető igazgatója. A magas termőképességű, 30–35 koronás földekért – például Tiszaföldvár vagy Cibakháza környékén – viszont már hektáronként 550–650 ezer forintot is elkérhetnek. A földek értékét nagyban befolyásolja, hogy azok mennyire közel helyezkednek el az utakhoz, falvakhoz. Az egyik legnagyobb értéknövelő tényező pedig az öntözőrendszer megléte, ez 10–15 százalékkal is megdobhatja a föld értékét. A magyar termőföldek értékét csökkenti, hogy hatalmas területeket parlagon hagynak, nem öntözik, vagy éppenséggel nem javítják megfelelőképpen a termőképességét. További értékcsökkentő tényező a gyenge infrastruktúra.
A Központi Statisztikai Hivatal tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint az idén 4,4 millió hektár a hasznosított szántóterület, ami négyezer hektárral kevesebb a tavalyinál. Magyarország 4,5 millió hektáros szántóterülettel rendelkezik, ami az ország területének 48, mezőgazdasági területének 77 százalékát jelenti. Ebben az évben csak a gabonafélék vetésterülete nőtt, ez közel hárommillió hektár volt, ami 3,2 százalékkal több, mint a tavalyi terület. Csökkent viszont a burgonya és a cukorrépa vetésterülete, előbbi három, míg utóbbi 17 százalékkal. Továbbá napraforgót is 33 ezer hektárral kisebb területen vetettek. A vetésterületek csökkenésének legnagyobb vesztesei a zöldségfélék voltak. A kiemelt zöldségfélék vetésterülete – a zöldborsó két százalékkal növekedett területének kivételével – az idén csökkent: a csemegekukoricáé 20, a paradicsomé 18, a zöldpaprikáé hat százalékkal kisebb az előző évinél. A zöldségfélék vetésterületének visszaesése többek között azért is igen hátrányos hazánknak, mert a zöldség-gyümölcs ágazat az egyetlen, amely az uniós szabályozás szerint nem kvótaköteles. Mint korábban megírtuk, a magyar mezőgazdaság egyik komoly kitörési pontja lehetne a zöldség-gyümölcs ágazat, amennyiben ezt a kormányzat megfelelőképp támogatna. Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára lapunknak adott nyilatkozatában korábban jelezte: újra kell gondolni az intenzív kertművelés feltételeit, s ezen belül a legfontosabb az öntözött területek növelése, mivel hazánkban a 70 ezer hektár zöldség-gyümölcs ültetvény alig 12–16 százalékát öntözik. Mint mondta, ahhoz, hogy egyenletes minőséget lehessen előállítani s termésbiztonságot tudjanak garantálni, 10 éven belül 80–85 százalékra kell emelni az öntözhető terület arányát. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem csoportérdek, hiszen jelenleg mintegy 50 ezer család él főállásban gyümölcstermesztésből, s e tevékenység további 60–70 ezer idénymunkásnak biztosít jövedelmet.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
