A megegyezés értelmében Borrell az elnöki tisztséget 2006-ban átadja az EPP képviselőjének, aki nagy valószínűséggel a német Hans Gert-Pöttering, a néppárti frakció vezetője lesz.
Nem Borrell volt azonban az egyetlen jelölt a tisztségre, hiszen az elnöki székért ringbe szállt a liberális lengyel Bronislaw Geremek – aki az SZDSZ támogatását is élvezte –, valamint a francia kommunista Francis Wurtz is.
*
Információink szerint egyébként a szabad demokrata Demszky Gábor – a magyar EP-képviselők közül egyedüliként – nem vett részt a tegnapi voksoláson, holott korábban erőteljesen lobbizott a lengyel jelölt mellett. A szavazáson Borrell végül 388 támogató voksot kapott, a volt lengyel külügyminiszter 208, Wurtz pedig 51 szavazatot söpört be. Geremek megválasztását sokan egyébként szimbolikusnak, az új tagok felé tett gesztusnak tekintették volna. Kritikusai ugyanakkor azzal érveltek, hogy a lengyel politikus gyakorlati tapasztalatok híján valószínűleg elveszett volna a konkrét napi feladatok rengetegében. Mindez igaz azonban a szocialista Borellre is, aki – mondhatni – újoncként vág neki az elnöki teendőknek.
Borell megválasztása előtt a képviselő-testület korelnöke, Giovanni Berlinguer olasz szocialista euroatya nyitotta meg az Európai Parlament ülését. Berlinguer a képviselők tapsvihara közepette köszöntötte a májusban csatlakozott tíz új uniós tagország képviselőit, kijelentve, hogy Európa korlátai ledőltek, az unió kiterjeszti tevékenységének határait. Helyszíni beszámolók szerint egyes képviselők leplezni sem igyekeztek meghatódottságukat.
Az Európai Parlament elnökének megválasztása egyébként csak a mostani uniós nagyhét nyitányának tekinthető, hiszen az euroképviselők még egy sor fontos személyi kérdésről is döntenek a következő napokban. Így megegyezés várható a bizottságok elnöki és alelnöki posztjairól, amelyekre a magyar képviselők is jó esélyekkel pályáznak.
A befolyásos költségvetés-ellenőrzési bizottság elnöki posztját például nagy valószínűséggel a szocialista Fazakas Szabolcs tölti majd be. A pénzügyi munkában már hosszú ideje szerepet vállaló politikus – a kinevezésről véglegesen döntő csütörtöki szavazás előtt – lapunknak elmondta, a rá bízott feladat különösen izgalmas, hiszen a bizottságnak az ő elnöksége alatt is biztosítania kell a közös pénzek polgárközeli, rugalmas és szabályos felhasználását, év végén pedig szintén a testület ad majd ellenőrző jelentést az Európai Bizottság munkájáról. Minden bizonnyal fontos szerephez jut a néppárti Szájer József is, ám egyelőre nem tudni, hogy a fideszes politikus mely szakterületért felel majd. Az Index szerint számára két lehetőség adódik: a nagy presztízsű, de tényleges befolyást nem igazán biztosító külpolitika, illetve a jogalkotás, amely viszont nem kis hatalommal jár, tekintve, hogy az EP a közösségi jogalkotásban elég nagy szereppel bír.
Mindezek mellett azonban a legnagyobb figyelem az Európai Bizottság következő elnökének megválasztására irányul. A portugál José Manuel Durao Barroso jelölését csütörtökön hagyja jóvá az Európai Parlament. Megfigyelők szerint a bizottsági elnök megválasztása nem lesz olyan „könnyű menet”, mint amilyen a tegnapi voksolás volt, hanem sokkal inkább a szavak csatájára lehet számítani.

Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították