Előzetesen tizenkilencen jelezték indulási szándékukat, ennek feltételeit azonban a határidő leteltéig néggyel kevesebben teljesítették. A regisztrációhoz hétezer aláírás vagy ötmillió rubel úgynevezett választási letét befizetése szükséges. A jelöltek között helyi kormányzati tisztviselők, az oktatásban dolgozók és vállalkozók vannak, közülük azonban legfeljebb Alu Alhanové és Malik Szajdullajev Moszkvában élő üzletember ismertebb, aki legutóbb Kadirovval szemben is indult, ám a választási bizottság vitatható indokolással kizárta a versengésből.
A Kreml „erős embere” mindenképpen a köztársasági rendőrséget irányító Alhanov, míg a többieknek legfeljebb matematikai esélyük van a győzelemre. Ahmad Kadirov halála után Moszkva a helyi klánviszonyokat is figyelembe véve csendben kereste a köztársaság konszolidálásának folytatására legmegfelelőbb embert. Több, a Kremlhez lojális név is felmerült, így az elhunyt elnök fiáé, Ramzan Kadirové, majd Ruszlan Jamadajev dumaképviselőé, ám néhány hete végül eldőlt: Alhanov a kiválasztott. A már az első csecsen háborúban is a szakadárok ellen harcoló 47 éves rendőrtiszt Ahmad Kadirov egyik volt belső bizalmasaként, a rendőrség irányítójaként akár alkalmas is lehet a „csecsenizációnak” nevezett folyamat továbbvitelére.
A problémák nagyságának ismeretében azonban sokkal fontosabb, hogy már a Kremlben is világosan látják, valamiféle áttörésre Csecsenföldön csak az életkörülmények jól érezhető javításával van esély. Az újjáépítés anyagi feltételeinek megszervezésével, Kadirov halálát követően, a köztársaságban járt Putyin érzékelhető megdöbbenése után megbízott German Gref pénzügyminiszter az idei évre előirányzott 3,5 milliárdhoz további 1,4 milliárd rubelt lobbizott ki, 14 milliárdot pedig a háborúban romba dőlt lakások utáni, a tervek szerint decemberig kifizetendő kártérítésekre különítettek el. Moszkva elképzeléseit eközben igyekeznek keresztülhúzni a szeparatisták stabilizáció ellen ható ismétlődő akciói, amelyeknek a méreteit jól jelzi az ingusföldi betörés, legutóbb pedig a megbízott elnök, Szergej Abramov elleni merényletkísérlet is.
Erősödő szolgálatok. A sajtóban felröppent híresztelésekkel ellentétben nem vonják össze egyetlen állambiztonsági megaminisztériummá az orosz titkosszolgálatokat. Súlyuk növekedését ugyanakkor jelzi, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője ezután miniszteri rangot kap, foglalták össze Moszkvában annak az FSZB megreformálását előirányzó elnöki rendeletnek a lényegét, amelyet a napokban írt alá Vlagyimir Putyin. Az átszervezés részleteinek kidolgozását három hónapon belül kell az illetékeseknek az elnök elé terjeszteni. (MN)
