Szavakkal elkövetett cselekmények miatt senkit ne lehessen szabadságvesztésre ítélni, ezt szeretné a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával elérni az MDF – nyilatkozta lapunknak Horváth Balázs, a párt jogi kabinetjének vezetője. Javaslatuk szerint a rágalmazásra vonatkozó büntetési tételeket törölni kell a Btk.-ból, és helyette a szankciót pénzbüntetésben kellene meghatározni. További jogorvoslati lehetőséget a polgári törvénykönyvben meghatározott, nagy összegű kártérítés jelentene. – Amennyiben például sajtó követi el a cselekményt, akkor sokkal nagyobb öszszegben állapítanák meg a kártérítést, mint amikor szűk körben hangzik el a sérelmezett kijelentés – tette hozzá Horváth Balázs. Emlékeztetett arra, hogy Nyugat-Európában újságokat, televíziós csatornákat tehet tönkre egy rágalmazó cikk vagy tudósítás, de nem sújtanak börtönnel újságírókat.
A Btk.-ban helye van a rágalmazás bűncselekményének, ugyanakkor azon is kell gondolkodni, hogy a szankcióhoz kapcsolódó büntetési tételek szabályozása arányban áll-e az elkövetett cselekménnyel – nyilatkozta megkeresésünkre Répássy Róbert (Fidesz). Hozzátette: a párt jogi kabinetje egyelőre nem él törvénymódosítási javaslattal. Saját álláspontja szerint a rágalmazásra vonatkozó szankciók eltúlzottak, és sok esetben a szólásszabadság korlátját jelentik.
Az MSZP-ben nem alakult ki egyértelmű álláspont arról, hogy a rágalmazásnak helye van-e a Btk.-ban – nyilatkozta Avarkeszi Dezső (MSZP), a parlament alkotmányügyi bizottságának tagja. Emlékeztetett arra, jelenleg még tart az új Btk. kodifikálása, és szerinte a kérdést ennek során kellene tisztázni.
Eörsi Mátyás a szabad demokraták álláspontját tolmácsolva annyit közölt: az SZDSZ sem alakított ki egységes véleményt az ügyben. Mint fogalmazott, „liberális érvek szólnak a szólásszabadság mellett, de szintén érveket lehet felhozni azon szankciók mellett is, amelyek a közjogi stabilitást biztosítják”.
origo.hu
Közúti ellenőrzés esetén ezekre kell odafigyelni!
