Klaus von Dohnanyi, a neves németországi szociáldemokrata politikus nemzetközi kontextusba helyezte a kérdést, s úgy vélekedett, hogy a történelem tanúbizonysága szerint hiábavaló volt minden olyan diktatórikus fáradozás, amely az „új ember” létrehozatalára irányult. Kudarcot szenvedett ez a törekvés nemcsak a náci Németországban, de a szovjet típusú elnyomatás idején is. Szerinte azzal a morálisan megalapozott elképzeléssel szemben, amely a szép szavak emberformáló hatásában bízik, mindig némi szkepticizmussal kell viseltetnünk. Hamburg volt főpolgármesterének konklúziója: 1919-ben talán még hihető volt, hogy önmagában az emberek feletti gyámkodás eredményeket hozhat, mára azonban az ilyen ideológiák végképp a történelem lomtárába utalhatók. A helyes út csak az lehet, hogy egy társadalomban az állam jól osztja szét a felelősségeket, és így a civil kurázsira is jobban rá lehet nevelni az embereket. Édesapja példáját idézte, aki Hitler koncentrációs táborában halála előtti utolsó üzenetében úgy indokolta kiállását a civil bátorság mellett, hogy csupán a tisztességes ember által követett tisztességes út vezérelte cselekedeteiben.
Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke Von Dohnanyi szavaira reflektálva azt mondta: a „homo sovieticus” új embertípusának kísérlete kudarcra volt ugyan ítélve, ám mégsem bizonyult hatástalannak a társadalmi gondolkodásra nézve. A kérdés az, hogy azt, ami korábban volt, végleg elveszíthetjük-e. Arra is utalt: a civil kurázsi nélkül a rendszerváltás sem mehetett volna végbe. A volt miniszterelnök szerint ugyanis az emberek nagy többsége valamilyen formában részese volt a rendszerváltoztató folyamatoknak. Leszögezte: nem világpolitikai tényezők határozták meg, hogy mi történjen Magyarországon, hiszen ha a társadalom többsége nem tesz hitet egy másfajta gondolkodás mellett, az akkori rendszer konzerválódott volna, talán még többpártrendszer sem alakul ki. Ha nem lett volna jelen a civil kurázsi, vajon nem olvadtunk volna-e be minden nyom nélkül egy ázsiai birodalomba? – tette fel a kérdést.
Orbán Viktor úgy vélekedett, a rendszerváltás sem volt olyan békés, mint ahogy sokan láttatni szeretnék, legfeljebb nem volt véres. Téves tehát az a nézet, amely szerint az állampárt alig várta, hogy lebonthassa önmagát. Az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon az egyik fél az állampárt lebontásában volt érdekelt, a másik viszont az értékes bontási anyag ügyes hasznosításában. Arra is felhívta a figyelmet: ismét olyan világban élünk, hogy ha valaki szóvá tesz valamit, bíróság elé kell állnia, esetleg lejáratják vagy meghurcolják a sajtóban. Magyarországon gyalázatos dolgok történnek azokkal, akik másképp gondolkodnak, vagy csak az a bűnük, hogy vállalják a fő iránytól való eltérést. Akik nem úgy gondolkodnak, mint a kormány vagy annak holdudvara, illetve az őket kiszolgáló értelmiségiek, médiaemberek, azok sokat szenvednek a mai Magyarországon – vonta le a következtetést. A Fidesz elnöke mindezek alapján párhuzamot vont az 1988–90-es évekkel, hiszen olyan időket élünk, amikor ismét szükség van a civil bátorságra.
S hogy miként viselkedjen ebben a helyzetben a társadalom egészségesen gondolkodó része? A válasz: most is, miként másfél évtizede, az összefogásban rejlik az erő, hogy soha többé nem jöjjenek vissza az olyan idők, amelyeket egyszer már magunk mögött hagytunk. A polgári kormány miniszterelnöke utalt rá, hogy a polgári körök – amelyek rövid két év alatt születtek meg – olyan erőt képviselnek, amellyel a civil kurázsi ellen ható tendenciák ellen sikerrel tudnak fellépni. Úgy vélekedett, a nemzeti petíció sikerét sem lehet ettől a ténytől elvonatkoztatni.
Az MSZP hazugsággal vádol. Nyakó István MSZP-szóvivő hazugsággal vádolta Orbán Viktort beszéde miatt. „Orbán Viktor hazudik, amikor azt mondja, ismét olyan időket élünk Magyarországon, amikor ha valaki valamivel nem ért egyet, és ezt szóvá teszi, előfordulhat, hogy a bíróság előtt találja magát.” A szocialista képviselő úgy fogalmazott: „Orbán úr előtt két út áll: ha feljelent rágalmazásért, örömmel állok elébe, nem fogok képviselői mentelmi jogomra hivatkozni. De ha nem reagál szavaimra, akkor hazugságban marad.” Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője arra kérte Nyakó Istvánt, hogy nyugodjon meg, ez az ordenáré stílus a kampányban sem vezetett eredményre. Révész felidézte mások mellett Loppert Dániel esetét és a Magyar Nemzet újságíróinak megfélemlítését. (MTI)
