Világszerte negyvenmillióan vannak az ENSZ legóvatosabb becslései szerint is, akik megfertőződtek a HIV-vírussal, s számuk csak tavaly 4,8 millióval nőtt. A járvány megfékezésére szolgáló pénzalapok nem nőnek elég gyorsan, a megelőzésre és a betegek ellátására a fejlődő és közepes jövedelmű országokban 2005 végéig 12 milliárd dollárra lesz szükség (a korábbi tízmilliárd helyett) – olvasható az UNAIDS jelentésében, amelyet a bangkoki konferencián mutattak be. A dokumentum szerint 5-6 millió embernek volna szüksége HIV-vírus elleni kezelésre a gyenge és közepes jövedelmű országokban, de csak hét százalékuk (ez mintegy 400 ezer embert jelent) számára volt ez elérhető tavaly év végén. Arról nem is beszélve, hogy a megelőzési programokra szorulóknak kevesebb mint egyötödét érik el az efféle programok. A jelentés szerint a leginkább fertőzött térségnek Fekete-Afrika tekinthető: itt található ugyanis a HIV-fertőzöttek csaknem kétharmada. 2003-ban becslések szerint a térségben hárommillió személy fertőződött meg, és 2,2 millió halt meg a betegségben. Villámgyorsan terjed a járvány Ázsiában is, hiszen csak tavaly több mint egymillió ember fertőződött meg a halálos vírussal. Kínában – ahol a hivatalos adatok szerint 840 ezren betegedtek meg, a valóságban azonban több millióra tehető a fertőzöttek száma – Ven Csia-pao miniszterelnök szokatlanul őszinte nyilatkozatot tett a minap, mondván, a kormánynak „minden szinten nagy figyelmet kell fordítania az AIDS megakadályozására és ellenőrzésére, de ez az egész társadalom feladata is”. A kínai kormány – amely annak idején a SARS-járvány kirobbanásakor még elmulasztotta időben tájékoztatni a lakosságot a valós helyzetről – egyúttal ígéretet tett arra is, hogy a jövőben többet költenek az AIDS-szel kapcsolatos kutatásokra. Meglehetősen magas a fertőzöttek aránya Indiában is, ahol becslések szerint minden hetedik vírushordozó él. Az ázsiai országban a közeljövőben nagyszabású felvilágosító kampány kezdődik majd, amelynek egyik legismertebb „aktivistája” Richard Gere amerikai filmsztár. A közismerten buddhista színész a thaiföldi tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy „egy gonosz terrorista vár ránk – nem Oszama bin Laden ő, hanem az AIDS”.
A mostani bangkoki konferencia egyik fő célkitűzése volt, hogy az AIDS-helyzet áttekintése mellett megpróbáljon valamiféle gyógyírt találni – még ha elméletben is – annak kezelésére. Konkrét akciótervek helyett azonban egyelőre vitába fulladni látszik a thaiföldi tanácskozás. Az egyik legtöbb bírálatot az Egyesült Államok politikája váltotta ki. Jacques Chirac francia elnök például már-már „zsarolással” vádolta az amerikaiakat, amiért megpróbálják elejét venni, hogy a fejlődő országok az AIDS elleni olcsó, utángyártott gyógyszereket állítsanak elő. (Washington ennek fejében szabadkereskedelmi megállapodásokat ajánlott fel ezeknek az államoknak.) A konferencia színhelyén tegnap félszázan tüntettek az Egyesült Államok AIDS-politikája ellen. A demonstrálók „Bush hazudik, milliók halnak meg” felkiáltással megzavarták az amerikai AIDS-ügyi koordinátort, aki így csak némi késéssel tudta megtartani beszédét. Randall Tobias visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az Egyesült Államok külön kampányt folytatna a kór elleni küzdelemben, és közölte, hogy országa közel kétszer annyi pénzt költ az AIDS elleni harcra, mint a világ többi állama együttvéve. (Nem ez volt egyébként az első tüntetés a bangkoki konferencián. Néhány nappal korábban demonstrálók egy csoportja jelképesen vád alá helyezte a hét legfejlettebb ipari ország vezetőit, mivel szerintük túl kevés pénzt áldoznak a betegség elleni harcra.) Mindezeken túl meglehetősen sok bírálatot váltott ki az az amerikai kezdeményezés is, amely az önmegtartóztatásban látja a kór elleni leghatékonyabb védelmet. Az AIDS-aktivisták jelentős része ugyanakkor az óvszert tartja a megelőzés legjobb eszközének.
Szakértők szerint a kór már nemcsak emberi szempontból jelent tragédiát, de beláthatatlan következményekkel járhat a gazdasági és szociális fejlődésre is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése szerint az év végéig 28 millióra, tíz év múlva pedig akár 74 millióra is nőhet azoknak a munkavállalóknak a száma, akik a halálos vírussal fertőződnek meg. Az ENSZ szakosított szerve külön kiemelte Zimbabwét: a betegséggel leginkább sújtott afrikai országot például az a veszély fenyegeti, hogy 2015-re elveszítheti munkaképes korú lakosságának akár negyven százalékát is.

Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó