Euró: 2010-ben sem vezetjük be?

Visszafogja az idei kamatcsökkentéseket a költségvetés, a még mindig magas folyó fizetésimérleg-hiány és az infláció miatti aggodalom – áll a Reuters magyar gazdaságról készült legújabb felmérésében. A vezető hazai elemzők bevonásával készült jelentés szerint a magas államháztartási hiány miatt még az euró 2010-re csúsztatott bevezetése is veszélyben van.

2004. 07. 20. 17:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a közép-európai régió és a világ piacain az utóbbi hetekben némileg javultak a feltételek, a magyar piacokon azonban az optimizmusnak továbbra is határt szabnak a gazdaság egyensúlya iránti aggodalmak – állapítja meg a Reuters legfrissebb jelentése. A magyar gazdaság állapotáról készült felmérés szerint a költségvetéssel kapcsolatos kockázatok miatt tovább csökkent a Magyar Nemzeti Bank mozgástere a monetáris lazításra vonatkozóan, így a régióban amúgy is kiugróan magasnak számító alapkamatot illetően pesszimistábbak lettek az elemzők is: míg két hónappal ezelőtt éves szinten kétszázalékos jegybanki alapkamat-csökkentést prognosztizáltak a Reuters által megkérdezett gazdaságkutatók, addig a most nyilvánosságra hozott előrejelzés már csak 1,25 százalékpontos mérséklést tart valószínűnek. A várakozások módosulásának hátterében az áll, hogy a költségvetés hiánya, a még mindig magas folyó fizetésimérleg-deficit, valamint a felpörgött infláció miatti aggodalom jelentősen visszafogja az idei jegybanki kamatcsökkentéseket – állapítja meg a jelentés, amely szerint olyan elemző is akadt – a német DIW gazdaságkutató intézet részéről –, aki mindezek miatt még félszázalékos kamatemelést is valószínűnek tart.
A Reuters összefoglalója szerint a külföldi befektetők óvatosságát továbbra is elsősorban az államháztartási hiány túllépésétől való félelem okozza: a deficit júniusban elérte a teljes évre tervezett hiány 88 százalékát. Csalódást okozott a Pénzügyminisztérium előrejelzése is, amely szerint júliusban további 89 milliárd forinttal nőhet a hiány, amely az éves előirányzatnak a 95 százalékát jelenti. Giancarlo Perasso, a WestLB londoni elemzője például arra figyelmeztetett, hogy a forint az utóbbi időben nem azért erősödött, mert a külföldiek kötvényeket vásároltak, hanem azért, mert a spekulációs pénzek a forint és az euró, valamint a dollár közti nagy kamatkülönbségre játszottak. Az elemzők konszenzusa továbbra is a költségvetési célok túllépését valószínűsíti: a pénzügyi tárca által meghatározott deficittel szemben az elemzők 5,1 százalékos GDP-arányos hiányt vetítenek előre, amely százmilliárd forintos valószínűsített többlethiányt jelent – hangsúlyozza a jelentés, amely szerint az államháztartás hiánya veszélyezteti az euró 2010-re tervezett bevezetését is.



Továbbra sem csökkent az alapkamat. A monetáris tanács tegnapi ülése változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, amelynek mértéke így 11,5 százalék maradt – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács értékelése szerint a külső egyensúlyi kockázatok mellett a forintbefektetésektől elvárt hozamot továbbra is magasan tartják az állami költségvetés eddigi alakulásáról rendelkezésre álló adatok, amelyek nem csökkentették azt a bizonytalanságot, hogy az idei költségvetési hiánycél további intézkedések nélkül nem tartható. A gazdaság alakulásának tényezői alapján a jegybank úgy ítéli meg, hogy továbbra is óvatos monetáris politikára van szükség a 2005 végi négyszázalékos inflációs célkitűzés érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.