Felvidéki földigényvita

Neszméri Sándor
2004. 07. 20. 17:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szlovákiában nagy vihart kavart a hír, amely szerint a nevesítetlen földeket – mintegy 580 ezer hektár földet – magyarországi állampolgárok is visszaigényelhetik a január 1-jén életbe lépett úgynevezett második restitúciós törvény értelmében. Sajnálatos az indulatoktól sem mentes vita, mert ez a megállapítás nem helytálló – állítja lapunknak Szabó Olga jogász, aki a Szövetség a Közös Célokért Polgári Társuláson keresztül nyújt ingyenes jogsegélyszolgálatot a felvidéki magyaroknak. A parlament által tavaly elfogadott törvény Szabó Olga szerint teljesen egyértelműen fogalmaz, s kimondja, a föld visszaigénylésére a jövő év szeptemberéig a mai Szlovákia állampolgárai jogosultak csupán. A jogásznő szerint a szlovák törvények ilyen tekintetben igen szigorúak, az elkobzott, illetve államosított földeket tulajdonoshoz kötik, s amennyiben valakinek a több részből álló földterületéből csak egyet jelöltek be a telekkönyvi kivonatba elkobzottként, az gyakorlatilag az illető teljes vagyonára vonatkozik. Szabó Olga olyan esetről is tud, hogy a Magyarországon elhunyt szülő tulajdoni viszonyai után érdeklődő leszármazottaknak azzal az indokkal utasították el kérvényüket, hogy „az egykoron kitelepítettek vagyona mindennemű eljárástól függetlenül lett a csehszlovák állam tulajdona”.
Magyar állampolgárok örökösödés folytán juthatnak csak földtulajdonhoz Szlovákiában, igen egyedi esetekben. Ha például az eredeti tulajdonos úgy halt meg, hogy leszármazottai a háborús viszonyok miatt nem tudták annak idején lezárni az örökösödési eljárást, s a föld továbbra is az elhunyt szülő nevén van jegyezve, igényelhetik a vagyonjogi rendezést a magyarországi állampolgárok is. Hasonló a helyzet, ha nem kitelepített magyarokról van szó, hanem olyanokról, akik a jogfosztottság elől Magyarországra menekültek, amit az akkori hivatalok nem regisztráltak, s véletlenül ilyen polgár nevén vezetik ma is a földtulajdont. Az ő leszármazottai is kérhetik az örökösödési eljárásban a vagyont – de az ilyen esetek sem függenek össze az említett második restitúciós törvénnyel, figyelmeztet a jogásznő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.