Sikeresen befejeződött a múlt héten az európai parlamenti őrségváltás. A most már 732 tagra bővült Európai Parlament megkezdte munkáját, a portugál Jose Manual Durao Barroso személyében megválasztották az Európai Bizottság (EB) elnökét, és két és fél évre a parlament is megtalálta a maga vezetőjét, a spanyol Josep Borrell Fontellest. Újjáalakultak a parlament legfontosabb munkaszervei, a parlamenti bizottságok. A parlamentnek, az albizottságokat és az ideiglenes bizottságokat is beszámítva összesen 23 bizottsága van, és minden parlamenti képviselő egy bizottságban tag, és két másikban helyettes tag lehet, amely utóbbi elsősorban jövedelmi szempontból fontos. A jelenlétért ugyanis mintegy háromszáz euró napidíjat lehet kapni, ami nem rossz pénz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindezért csak a jelenléti ívet kell aláírni, a sokszor elég unalmas üléseken való tényleges részvétel nem kötelező.
Az elkövetkező időben valószínűleg az alkotmányügyi bizottságnak kell a legnehezebb feladattal megbirkóznia, jelesen, hogy a húzódozó európai polgárokat valahogy rávegye az állam- és kormányfők által már aláírt európai alkotmány ratifikálására, amely számos országban népszavazással történik. Az alkotmányügyi bizottság össze is ült, hogy megtárgyalja, milyen stratégia lenne a legalkalmasabb arra nézve, hogy az európai alkotmányról tartandó népszavazáson az igen szavazatok kerüljenek többségbe. Megvitatták például a legjobb időbeosztást, és arra a következtetésre jutottak, hogy először azokban az államokban kell népszavazást tartani, ahol az igen szavazatok többsége biztosra vehető (ilyen például Luxemburg).
Persze a kampányhoz pénz kell, pénzzel pedig csak az Európai Bizottság rendelkezik, és az is csak akkor adhat, ha a tanács (tehát az állam- és kormányfők) úgy határoznak. Ezt kezdeményezendő az alkotmányügyi bizottság szóbeli kérdést fogalmazott a tanácshoz, azt tudakolva, hogy az állam- és kormányfők milyen kommunikációs stratégiát képzelnek el annak érdekében, hogy az alkotmánnyal kapcsolatos népszavazások pozitív eredménnyel záruljanak. A vitában az egyik (nyilván euroszkeptikus) képviselő a „pozitív” jelzőt „tisztességes és szabad” jelzőre akarta felcserélni. Ezt azonban az EB többsége hevesen ellenezte, és amikor szavazásra került a sor, a „tisztességes és szabad” jelző használatát nagy többséggel leszavazták.
Az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint az Európai Unió polgárai ugyancsak keveset tudnak az alkotmányról, és ez a tudás az újonnan csatlakozott országok esetében még sokkal csekélyebb. Ez azonban nem olyan nagy baj, mert jelentősen növelheti a népszavazások pozitív eredményét célzó kommunikációs stratégia hatékonyságát.

13 éves eltűnt lányt keres a magyar rendőrség