Két tűz közé került a belgrádi vezetés

A nemzetközi közösség megelégelte már, hogy Belgrád a hangoztatott együttműködési készsége ellenére sem tesz semmit a hágai vádlottak kiszolgáltatásáért. A múlt héten érkezett meg a vádirat Goran Hadzsics, az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság horvátországi szerb bábállam volt elnöke ellen a belgrádi külügyminisztériumhoz 72 órás határidőt szabva a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolt férfi kiszolgáltatására. A határidő már akkor letelt, amikor a szerb közvélemény tudomást szerzett a vádiratról és a kiadatási kérelemről. Hadzsics a szerb menekültek tízezreivel együtt újvidéki lakos lett – egy időben e sorok írójának a szomszédja volt –, s háborítatlanul élte életét családi házában. Mint a tábornokok is, akik kiszolgáltatása ugyancsak késik, vagy az a 15 vádlott – beleértve Ratko Mladics tábornokot, a boszniai szerbek háborús parancsnokát –, akik Szerbiában találtak menedékre.
Most azonban Hadzsicsnak nyoma veszett. Carla del Ponte aszszony, a törvényszék főügyésze tegnap délutáni sajtóértekezletén azzal vádolta meg a belgrádi hatóságokat: megengedték, hogy Hadzsics az orruk előtt kereket oldjon. A legérthetetlenebb a törvényszék számára az, hogy a vádlott 17 órával azután lépett meg, hogy a rendőrség megkapta a letartóztatási parancsot. A főügyész szerint ez nem az első eset, hogy a vádlott akkor tűnik el, amikor a rendőrséghez érkezik a letartóztatási parancs. Ez újabb bizonyíték arra, hangoztatta Carla del Ponte, hogy Belgrád elutasítja az együttműködést a Nemzetközi Törvényszékkel.
A hivatalos Belgrád két tűz közé került. Miközben a nemzetközi nyomás fokozódik, a közvélemény hangulata kimondottan Hága-ellenes. A tegnapi események ezt szépen szemléltették. A Belgrádban tárgyaló Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár ki tudja már, hányadszor hozta Szerbia-Montenegró vezetőinek tudomására a NATO határozott elvárásait, hogy Belgrád együttműködjön a Nemzetközi Törvényszékkel, és vonja vissza a NATO elleni vádat. A békepartnerségi programhoz Szerbia-Montenegró csakis e feltételek teljesítésével csatlakozhat. „Őszintén elvárjuk a politikai elmozdulást ezek felé az elvárások felé”, mondta a NATO-főtitkár, miután tárgyalt Szvetozar Maroviccsal, az államközösség elnökével, aki pedig azt hangoztatta, hogy a polgároknak világosan a tudomására kell hozni: „tőlünk függ, átléphetjük-e a békepartnerséghez való csatlakozás küszöbét”.
Tegnap tette közzé a belgrádi Politika a Faktor Plusszal közösen végzett közvélemény-kutatásának eredményét, amely szerint a megkérdezettek több mint kétharmada úgy véli, hogy a hágai törvényszék részrehajló, magyarán szerbellenes. Nem csoda, ha több mint 48 százalék nem szolgáltatna ki senkit, s azt szorgalmazza, hogy tábornokok felett hazai bíróságok ítélkezzenek. 12 százalék véli úgy, hogy a vádlottakat hagyni kell, hogy békében éljék életüket, s mindössze ugyanennyien adnák ki őket a törvényszéknek. A polgárok a szerb kormányt tennék felelőssé a kiszolgáltatásokért, érthető tehát, hogy Belgrád nehezen hoz meg olyan döntést, amellyel választói nem értenek egyet. Főleg, ha ő maga sem.