Magyar tudós sikere Tripoliban

A mikroorganizmusok immár meghatározó szerepet játszanak a környezetvédelemben, miként az olajtermelés biztonságossá tételében is. Jelentőségükre hívták fel a figyelmet azon a nemzetközi tudóskongresszuson is, amelyet a közelmúltban tartottak Líbia fővárosában, Tripoliban.

Bálint József
2004. 07. 21. 16:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elismeréssel hallgatták a világ számos országából érkező kutatók a kongresszuson Mécs Imre szegedi mikrobiológus professzor előadását, aki a Bay Intézet legújabb eredményeiről számolt be. Az általuk kidolgozott úgynevezett bioexplóziós módszer rendkívül hatékonynak bizonyult. Ennek lényege, hogy csövön keresztül olajfaló baktériumokat juttatnak a föld mélyébe a szennyezett területen, majd robbanást idéznek elő. Ennek következtében a mikroorganizmusok a másodperc töredéke alatt összekeverednek a talajjal, és elkezdik áldásos tevékenységüket. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ez bizonyult a legolcsóbb módszernek az olajjal szennyezett területek megtisztításánál.
A Bay Intézetnél eddig közel ötezer baktériumtörzset sikerült izolálni. Ezek közül mintegy százra tehető azoknak a száma, amelyeket már most bárhol a világon fel lehetne használni különböző célokra. A kutatóknak sikerült izolálni olajtermelő baktériumokat, és olyanokat is, amelyek bevetésével meg lehet gátolni a katasztrófát.
Az olajkutak esetében például rendkívüli veszélyt jelentenek a korrodált csövek. Főként a tengerekben fúrt kutaknál áll fenn a szivárgás veszélye, mivel a sós víz gyorsítja a rozsdásodás folyamatát. Az amerikai és norvég kutatókon kívül a szegediek is izoláltak olyan baktériumtörzset, amely képes „sakkban tartani” a korróziót előidéző mikroorganizmusokat.
A kongresszus résztvevőinek azonos volt a véleménye abban, hogy megfelelő baktériumok alkalmazásával szinte korlátlan lehetőség van a szennyezett talaj és a víz megtisztítására, ahogyan az olajkatasztrófák elkerülésére is. A szegedi kutatók eredményeiről elismerően szóltak, de ennek ellenére négy professzor lapunknak nyilatkozva nem titkolta borúlátását. Kijelentették: a Mol Rt. évről évre csökkenti a kutatás-fejlesztésre szánt összeget. A Bay Intézetnek például csupán annyit juttat, amennyi elegendőnek bizonyul a vegetáláshoz, jóllehet a kutatók nem kevés kiadástól mentesítették a céget, amikor olajfaló baktériumokkal igyekeztek megtisztítani a szennyezett területet, mert a talajégetés lényegesen több pénzt igényelt volna. Most esély mutatkozik arra, hogy a Mécs Imre által vezetett kutatócsoport a jövőben a Molon kívül másokkal is szorosabbra fűzze az együttműködést. A líbiaiak erre már készek, ami nem bizonyulna rossz üzletnek, hiszen a vezető olajtermelő országok egyikéről van szó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.