Egy év alatt a liszt 32, a tojás 25, a cukor 21, a kenyér pedig 17 százalékkal lett drágább. Jóval az éves pénzromlás üteme felett emelkedett a szolgáltatások ára; a városi tömegközlekedésért 16, a szemétszállításért 15, az oktatásért 14, a közös költségért 13, az áramért 22, a vezetékes gázért 18, a távfűtésért pedig 13 százalékkal fizettünk többet júniusban, mint tavaly ilyenkor.
A KSH kedden közzétett hatodik havi inflációs adatsorában ezek a legkiugróbb számok; a teljes fogyasztói kosarat tekintve a múlt hónapban átlagosan 7,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2003 júniusában. Ez egytized százalékponttal alacsonyabb a májusban mért értéknél, a minimális csökkenés azonban egyelőre bizonytalanná teszi, hogy vajon a májusban mért 7,6 százalékos pénzromlás után az év második felét már az árak enyhe csökkenése jellemzi majd, vagy az inflációs csúcs még előttünk van.
*
A júniusi 7,5 százalék ugyan nagyjából megfelel az elemzők legutóbbi időkben közzétett várakozásainak, az egytized százalékos csökkenés értékelésében azonban megoszlanak a vélemények.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston pénzügyi csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokért felelős alelnöke a távirati irodának nyilatkozva azt mondta, az idei inflációs görbe átbukott a csúcsponton; júliustól szeptemberig 7–7,5 százalékos stagnálás, majd az év végéig 6,3–6,5 százalékos esés várható. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Dwyfor Evans, a Bank of America londoni részlegének szakértője, aki szerint a magyarországi infláció – feltételezve, hogy a forint erős marad – augusztusban tetőzik majd, 7,9 százalékon. A további idei inflációs menetrend szempontjából a döntő kérdés az, hogy lesznek-e elhúzódó árhatásai az uniós csatlakozásnak. A júniusi adatok ugyan arra utalnak, hogy milyen másodlagos nyomás nem tapasztalható, ennek ellenére Evans nem tartja kizártnak, hogy tovább erősödhet az inflációs várakozás.
Varga Mihály, a polgári kormány pénzügyminisztere kérdésünkre lényegtelennek minősítette az infláció egytized százalékos csökkenését ahhoz képest, hogy a kormányzat az idei költségvetés elkészítésekor még azzal számolt, hogy a pénzromlás üteme 5,8 százalékos lesz idén. – Ez az év már odavan. A pénzromlás üteme nemcsak a kormányzat várakozásait, de az előzetes elemzői konszenzust is meghaladja, ezért is kellett volna megváltoztatni még májusban az idei büdzsé sarokszámait.
A KSH jelentéséből kiderül, hogy az idei első fél évben a tavalyi év hasonló időszakát tekintve 7,1, 2003 decemberéhez képest pedig 5,2 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. A drágulás több mint harmada az áfa- és a jövedékiadó-változásoknak tudható be. Májushoz képest az árváltozás összességében 0,1 százalékos volt, de kiugróan megdrágult a cukor és a liszt. Előbbiért 4,4, utóbbiért 4,2 százalékkal kellett többet fizetnünk júniusban, mint egy hónappal korábban.
A fiataloknak üzent XIV. Leó pápa + videó
