Egy év alatt a liszt 32, a tojás 25, a cukor 21, a kenyér pedig 17 százalékkal lett drágább. Jóval az éves pénzromlás üteme felett emelkedett a szolgáltatások ára; a városi tömegközlekedésért 16, a szemétszállításért 15, az oktatásért 14, a közös költségért 13, az áramért 22, a vezetékes gázért 18, a távfűtésért pedig 13 százalékkal fizettünk többet júniusban, mint tavaly ilyenkor.
A KSH kedden közzétett hatodik havi inflációs adatsorában ezek a legkiugróbb számok; a teljes fogyasztói kosarat tekintve a múlt hónapban átlagosan 7,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2003 júniusában. Ez egytized százalékponttal alacsonyabb a májusban mért értéknél, a minimális csökkenés azonban egyelőre bizonytalanná teszi, hogy vajon a májusban mért 7,6 százalékos pénzromlás után az év második felét már az árak enyhe csökkenése jellemzi majd, vagy az inflációs csúcs még előttünk van.
*
A júniusi 7,5 százalék ugyan nagyjából megfelel az elemzők legutóbbi időkben közzétett várakozásainak, az egytized százalékos csökkenés értékelésében azonban megoszlanak a vélemények.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston pénzügyi csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokért felelős alelnöke a távirati irodának nyilatkozva azt mondta, az idei inflációs görbe átbukott a csúcsponton; júliustól szeptemberig 7–7,5 százalékos stagnálás, majd az év végéig 6,3–6,5 százalékos esés várható. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Dwyfor Evans, a Bank of America londoni részlegének szakértője, aki szerint a magyarországi infláció – feltételezve, hogy a forint erős marad – augusztusban tetőzik majd, 7,9 százalékon. A további idei inflációs menetrend szempontjából a döntő kérdés az, hogy lesznek-e elhúzódó árhatásai az uniós csatlakozásnak. A júniusi adatok ugyan arra utalnak, hogy milyen másodlagos nyomás nem tapasztalható, ennek ellenére Evans nem tartja kizártnak, hogy tovább erősödhet az inflációs várakozás.
Varga Mihály, a polgári kormány pénzügyminisztere kérdésünkre lényegtelennek minősítette az infláció egytized százalékos csökkenését ahhoz képest, hogy a kormányzat az idei költségvetés elkészítésekor még azzal számolt, hogy a pénzromlás üteme 5,8 százalékos lesz idén. – Ez az év már odavan. A pénzromlás üteme nemcsak a kormányzat várakozásait, de az előzetes elemzői konszenzust is meghaladja, ezért is kellett volna megváltoztatni még májusban az idei büdzsé sarokszámait.
A KSH jelentéséből kiderül, hogy az idei első fél évben a tavalyi év hasonló időszakát tekintve 7,1, 2003 decemberéhez képest pedig 5,2 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. A drágulás több mint harmada az áfa- és a jövedékiadó-változásoknak tudható be. Májushoz képest az árváltozás összességében 0,1 százalékos volt, de kiugróan megdrágult a cukor és a liszt. Előbbiért 4,4, utóbbiért 4,2 százalékkal kellett többet fizetnünk júniusban, mint egy hónappal korábban.
Litvánia szintjére süllyedtünk. A német Deka Bank tegnap közzétett számításai szerint a magas infláció miatt romlott a hazánk uniós felzárkózását jelző konvergenciamutató – a száz lehetséges pontból 71-et megszerezve Litvániával állunk holtversenyben. A Deka Bank 16 makroökonómiai és intézményi mutatót dolgoz fel rendszeresen, s ezek alapján méri fel, hogy az Európai Unió új országai és tagjelöltjei hol tartanak a korábbi EU átlagához képest. Tavaly még 73 ponttal álltunk a konvergencialistán. A visszacsúszást a bank annak tudja be, hogy bár a Medgyessy-kormány folyamatosan a konvergenciaprogramról beszél, maga a program hatástalan maradt. A kutatók és az elemzők sem tartják sikeresnek az elmúlt két évben a konvergencia érdekében tett magyar lépéseket. A bank elemzésében igen sok dicséretet kap Szlovákia, amely Lengyelországgal együtt 74 pontos. Az élen az Észtország, Szlovénia és Csehország alkotta trojka áll, emelkedő, jelenleg 84, 83 és 81 pontot jelző mutatókkal. Magyarország és Litvánia mögött az új közép- és kelet-európai EU-tagországok közül Lettország áll. Az EU-tagság várományosainak számító Bulgária, Horvátország és Románia 59, 49 és 41 ponttal zárja a sort.
