Olcsó kínai méztől tartanak a méhészek

Olcsósága miatt a kínai méz padlóra küldheti a hazai méhészeteket. A gondot még tetézi, hogy az ázsiai áru élelmiszer-biztonsági szempontból korántsem nevezhető kifogástalannak, ezért a gyártási folyamatnak és más exportáló országok mézszállítmányainak az ellenőrzését is szorgalmazzák a méhészek.

Az EU teljes mezőgazdaságát érintő kínai élelmiszerexportról tárgyal ma Brüsszelben a közösség illetékes bizottsága, pontosabban arról: ismét engedélyezzék-e, hogy Kína élelmiszert (baromfit, mézet, kagylót, rákot stb.) szállíthasson az EU-ba. A kérdés nem „eldöntendő”: az EU előbb-utóbb hozzájárul majd az exporthoz, legalábbis akkor, ha Kína teljesíti az élelmiszer-biztonsági előírásokat, amelyek gyakorlatilag az egyetlen szűrőt képezhetik a jövőben a pekingi élelmiszer-áradat szabályozására. A kínai törekvések hazánkat főleg a méz szempontjából érintik kellemetlenül.
A hazai méztermelés évente átlagosan 20 ezer tonna, amelyből mintegy 15 ezer tonnát exportálunk az unióba – nyilatkozta lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. – Mi lobbizunk a kínai törekvés ellen, mert Kína évek alatt sem képes azokat a biztonsági előírásokat teljesíteni, amelyek lehetővé teszik a biztonságos méztermelést.
*
A kínai termelési technológiát általában jellemzi, hogy nincs a méhcsaládoknak elegendő gyűjtőtere és lépkészlete, ezért a kínai méhész nektárt perget és azt ipari üzemeikben sűrítik be „mézzé”. Ez a termék az uniós normák szerint nem nevezhető méznek, mivel az EU-ban tilos a méz belső összetevőit mesterségesen megváltoztatni. Ez a módszer jelentősen növeli az élelmiszer-biztonsági kockázatokat is. A méz egy viszonylag stabil élelmiszer. Ez nem igaz a kínai méhészek termékére, ami egy katasztrofális higiéniai körülmények között tárolt természetes eredetű híg cukorszirup, így kiváló táptalaja lehet egy újabb, eddig ismeretlen kórokozónak – ismertette az elnök.
Kína hatása érzékelhető volt a 90-es évek végén, amikor a magyar méztermelés majdnem öszszeroppant. Aztán az unió megtiltotta a kínai mézexportot, a méz ára háromszorosára emelkedett és a hazai méhészet talpra állt. A nyomás most is érzékelhető, mert a méz felvásárlási ára tavasz óta 30 százalékkal csökkent, jelenleg egy kiló vegyes virágméz 400, az akácméz 600 forint, és még ilyen nyomott árak mellett sincs számottevő külföldi érdeklődés a kitűnő minőségű magyar méz iránt – ismertette Bross Péter, a szövetség elnöke.
Ismert élelmiszer-biztonsági alapelv, hogy csupán a végtermék ellenőrzése nem nyújt kielégítő biztonságot, azt csak a teljes termelési folyamat ellenőrzése garantálhatja. A kínai termelési feltételek azonban katasztrofálisak: a legtöbb helyen nincs kontrollált minőségű víz, s megoldatlan a szennyvíz és a hulladék kezelése is. Hiányzik a termelésben és méztárolásban használatos eszközök és anyagok kontrollja, s ez feltételezheti a méz vegyi anyagokkal való fertőződését is.
Glattfelder Béla uniós parlamenti képviselő szerint – tekintettel az előzőekre – a kínai mézexportot, akárcsak a baromfiexportot, mindenképpen meg kell akadályozni, mert beláthatatlan következményekkel járhat. A képviselő álláspontja szerint azonban azt is meg kell akadályozni, hogy a kínai méz közvetítő országokon keresztül kerüljön az EU piacaira. Tudomása szerint ugyanis olyan új mézexportáló országok jelentkeztek az elmúlt időben, amelyeknél a méhészeti ágazat nagysága nem biztosíthatja exportjuk volumenét. Ilyenek például Szingapúr, Vietnam, utóbbi egy év alatt megtízszerezte az uniós mézexportját, amit csupán új méhcsaládok termelésbe állításával lehetetlen elérni. Az ilyen próbálkozások kivédésére valamennyi, az Európai Unióba importált mézet meg kellene vizsgáltatni származási hely szerint és javasolni kellene, hogy minden olyan ország veszítse el jogát a mézexportra, amelyikről bebizonyosodik, hogy rajta keresztül tiltott országból származó mézet próbáltak, vagy próbálnak behozni – mondta Glattfelder Béla.