Máris panaszos beadvány érkezett az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosához, Péterfalvi Attilához a nácivadászügyben. Az ombudsmanhoz forduló állampolgár arra kíváncsi, vajon egy külföldi intézmény jogszerűen folytathat-e adatgyűjtést Magyarországon. Péterfalvi lapunknak úgy nyilatkozott, augusztus közepéig vizsgálják ki a panaszt. Az akció működtetői őt egyébként nem keresték fel, míg Bócz Endrével találkoztak. Bárándy Péter igazságügy-miniszter főtanácsadója lapunknak elmondta, tárgyalásnak nem minősülő beszélgetést folytatott az őt felkereső Efraim Zuroffal, aki a nácivadász-akciót indította Magyarországon. A Simon Wiesenthal Központ igazgatójának felvilágosítást adott a magyar jogrendszerről, például hogy a magyar alkotmány elismeri a nemzetközi jog általános elveit, beleértve a genocídium tilalmát, tehát a genocídium el nem évülő bűncselekmény és üldözendő hazánkban is. Bócz Endre szerint a jeruzsálemi intézmény a magyar hatóságok szemszögéből olyan külföldi magánszemély, amely közzétehet felhívásokat, melyek honoráriumot ígérnek információkért. Bócz mellesleg nem jósol túl nagy eredményt az akciónak, mivel 1945 után Magyarországon rengeteg holokauszttal összefüggő eljárást folytattak le, népbírósági rendelet alapján.
*
A népbíróságok ’50 táján épp azért szűntek meg, mert már nem volt feladatuk. Bócz Endre hozzátette, Zuroff nagy tájékozottságot árult el a háború utáni büntetőeljárásokról, sőt, azt is tudni vélte, hogy akkoriban 90 ezer ítélet született a szóban forgó bűncselekményekben.
Bócz megállapítására, miszerint a Wiesenthal-központ magánszemélynek tekinthető, Péterfalvi Attila úgy reagált: mindegy, hogy természetes vagy jogi személyről van-e szó, a hazánkban folytatott adatkezelésre a magyar adatvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, legalábbis, ha nem saját célú az adatgyűjtés (otthoni telefonregiszter, notesz). Mivel ez nem az utóbbi eset, megvizsgálják, mi történne a személyes adatokkal, hova továbbítják. Ha külföldre, annak nagyon szigorú szabályai vannak, szükséges hozzá az érintett beleegyezése, illetve az, hogy a külföldi állam ugyanolyan szintű védelemben részesítse az adatokat, mint hazánk. Kérdésünkre, mitől mások mondjuk az Interpol lehetőségei, Péterfalvi Attila azt mondta, az Interpol – vagy más bűnügyi együttműködési formák – működését törvény, különféle nemzetközi jogszabályok, két- vagy többoldalú egyezmények szabályozzák.
A két éve hét országban működő Utolsó Esély Akció még egyetlen holokausztért felelős bűnöst sem tudott felmutatni. 260 bejelentés nyomán mindössze 19 eljárás indulhatott, ezekből 9-et ítélet nélkül zártak le a bíróságok, 10 eljárás maradt folyamatban.
origo.hu
Júniustól nincs kímélet! Vagyonelkobzás, kitiltás, börtön vár a drogdílerekre
