Újabb vizsgálatot tartott a városháza revizori osztálya a Szent István Kórházban, az elkészült jelentés szerint Molnár Lajos főigazgató is felelőssé tehető abban, hogy várhatóan több millió forintos kártérítést kell kifizetnie a kórháznak egy elvesztett munkaügyi per miatt. A lapunk birtokába jutott jelentés egyébként nem teljes: a városháza adatvédelmi felelősének ajánlására egy mellékletet kiemeltek belőle, amelyet csak az István-kórház ügyvédjének jelenlétében nézhetnek meg az egészségügyi bizottság tagjai. (A revizorok a jelentést az egészségügyi bizottság felkérésére készítették el.) Az adatvédelmi felelős egyébként azt is javasolja, hogy a bizottság zárt ülésen tárgyalja meg a revizori jelentést úgy, hogy az ülés után minden példányt gyűjtsenek össze.
Az ügy előzménye, hogy 2001 februárjában a főigazgató felmentette állásából az égésplasztikai osztály vezető főorvosát és helyettesét. A döntést mindkét orvos megtámadta a munkaügyi bíróságon. A vezető főorvos, Csorba Éva esetében a bíróság már kimondta, hogy a felmentés – alaki hibák miatt – jogszerűtlen volt, így Csorba kártérítési pert indított a kórház ellen. Az ítélet azt is kimondta, hogy a főorvost viszsza kell helyezni állásába, ám ez a mai napig nem történt meg. A kártérítési ügyben még nem született döntés.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, mindkét perben Balassa Tamás ügyvéd képviselte a kórházat. Balassa ugyanabban az ügyvédi irodában dolgozik, amelyik Molnár Lajos főigazgató lányát, Molnár Adélt is alkalmazza.
A városháza revizorai 2002-ben már vizsgálták a Szent István Kórház peres ügyeit. Akkor megállapították, hogy mivel a bíróság ítélete szerint Csorba Éva még mindig a kórház alkalmazottja, ám állásába nem helyezték vissza, célszerű lenne mihamarabb megfelelő jogi formában és indoklással alátámasztva is közölni vele felmentésének tényét. A most befejezett újabb vizsgálatban megállapították: ezen javaslatukat nem vette figyelembe a főigazgató, így valószínűsíthető, hogy a kórháznak többmilliós kártérítést kell kifizetnie a főorvos számára. Az elhúzódó ügyben ugyanis napról napra növekszik az az öszszeg, amelyet a kórház végül kifizetni kényszerül Csorba Évának.
Az első revizori jelentésben azt is megállapították: a kórház iratkezelése hagy némi kívánnivalót maga után. Az újabb vizsgálat szerint ebben sem történt változás.
A vizsgálati jelentés megállapításai szerint a főigazgató nem pontosította a peres ügyben eljáró ügyvéd megbízási szerződését sem. Ez azért okoz gondot, mert a kontraktust magával a jogásszal kötötte meg a főigazgató, holott az ügyvéd egy iroda tagja. A revizorok szerint ezért az irodát kellett volna megbízni. A vizsgálat szerint a szerződésben már rendezni kellett volna a költségelszámolás kérdését, fel kellett volna oldani a személyes eljárási kötelezettség és a helyettesítési lehetőség közötti ellentmondást. A revizorok megállapították: tekintve, hogy az ügyvédi tevékenység 2003. január elseje óta áfaköteles, ezt is át kellett volna vezetni a megbízási szerződésbe.
A revizori jelentésből kiderül: a bíróság azért adott igazat Csorba Évának a munkaügyi perben, mert a kórházat képviselő Balassa Tamás ügyvéd a főorvos fegyelmi tárgyalásán jegyzőkönyvvezetőként olyan kijelentéseket tett, amelyek befolyásolhatták a fegyelmi tanács tagjait végső döntésükben. A főorvos helyettesének ügyében már más volt a helyzet: a fegyelmi tárgyaláson szintén jegyzőkönyvvezetőként ténykedő Balassa már érdemben nem szólt hozzá a vitához. A revizori jelentéshez csatolt egyik leveléből azonban az derül ki: a jegyzőkönyvet csupán ő maga írta alá, ezért a dokumentumot visszaküldte Molnár Lajos főigazgatónak, hogy azt utólag szignáltassa a fegyelmi tanács minden tagjával.
Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, egy korábbi revízió miatt Molnár Lajos fegyelmi megrovást kapott a főváros egészségügyi bizottságától. A korábbi ellenőrzés ugyanis egy közbeszerzésnél tárt fel szabálytalanságokat. A bizottság nemrégiben elutasította a kórház 2003. évi beszámolóját is. Ezek miatt az egészségügyi bizottság nemrégiben felmentette állásából Molnár Lajost. Ezt azzal indokolták, hogy a fegyelmi és az elutasított beszámoló miatt a kórházat fenntartó fővárosnak megingott a bizalma a főigazgatóban. Az egészségügyi bizottság határozata végül nem léphetett hatályba, mert Demszky Gábor főpolgármester megvétózta azt. A felfüggesztő határozatot Kupper András (Fidesz), az egészségügyi bizottság alelnöke a fővárosi közigazgatási hivatalnál támadta meg, mert szerinte jogsértő elemeket tartalmaz. A közigazgatási hivatalnak harminc napja van, hogy elbírálja az ügyet.
Molnár ellen az orvosi kamara etikai vizsgálatot indított, mert márciusban úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy a hálapénz fenntartása a magas beosztású orvosok érdeke, „csak a saját zsebüket bélelő rendszert védelmezik”.
Nemrégiben dolgozói értekezletet tartottak az István-kórházban, ahol a megjelentek egyhangúan kiálltak Molnár Lajos mellett. A felszólalók mind a főigazgató érdemeit méltatták, s értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy egy jól működő, 700 millió forintos tartalékkal rendelkező kórház vezetőjét miért kell felmenteni. A lapunkat megkereső, nevük elhallgatását kérő kórházi dolgozók azonban azt állítják: nem olyan egységes Molnár Lajos megítélése, mint ahogyan az a dolgozói értekezleten látszott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz